Alacsonyabb a magyar diákok teljesítménye az átlagnál

Romlott a magyar diákok teljesítménye az utóbbi években, a szövegértés és a természettudományok területén gyengébb, matematikában pedig ugyanolyan eredményeket értek el a tanulók, mint 2012-ben – derült ki az iskolások képességeit összegző, nemzetközi teljesítménymérési program (PISA) 2015-ös felméréséből, amelyet december 5-én tett közzé az Európai Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).

 

 

 

 

 

A szervezet honlapján elérhető jelentés szerint a magyar iskolások tavalyi teljesítménye mindhárom területen alacsonyabb lett a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, a párizsi székhelyű OECD átlagánál. A természettudományokban Magyarország 477 ponttal az utolsó negyedben végzett az OECD-országok között, ami jelentős visszaesés 2012-höz képest (494 pont). Hasonló a helyzet a szövegértésnél, amelyben 470 pontot értek el a magyar diákok a három évvel ezelőtti 488-hoz képest. A matematika területén elért 477 pont megegyezik a 2012-es adatokkal. Az OECD-átlag a természettudományokban és a szövegértésben 493 pont, a matematikában 490 pont volt.


A szövegértés, a matematika és a természettudományok területén is a szingapúri diákok szerepeltek a legjobban. Az OECD tagállamai közül pedig Japán, Észtország, Finnország és Kanada nyújtotta a legjobb teljesítményt. A természettudományok területén Szingapúr után Japán és Észtország következik, a szövegértésben Hongkong és Kanada, a matematikában szintén Hongkong és az ugyancsak Kínához tartozó Makaó.


„Minden országnak lenne hova fejlődnie, még a legjobban teljesítőknek is. A fiatalkori munkanélküliség magas szintjére, a növekvő egyenlőtlenségre, a nemek közti szakadékra, valamint a gazdasági növekedés sürgető igényére tekintettel többet kell tenni annak a biztosítása érdekében, hogy minden gyerek a lehető legjobb oktatásban részesüljön” – hangsúlyozta Ángel Gurría, az OECD főtitkára.

 

„Az alapvető készségek nem csak az iskolában, hanem a későbbiek folyamán is kulcsfontosságúak a siker szempontjából, a továbbtanulásban és a munkaerőpiacon is. Túl sok fiatal európai nincs kellőképpen felkészülve a modern, rendkívül innovatív társadalmak kihívásaira” – figyelmeztetett brüsszeli sajtótájékoztatóján Navracsics Tibor kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi uniós biztos.

 

A felmérésben 540 ezer 15 éves diák tudását szondázták 72 országban. A vizsgálódás négy nagy területet céloz: a természettudományokat, a matematikát, a szövegértést és a problémamegoldást, amelyek közül most az elsőn volt a hangsúly.

 

A PISA-vizsgálat az OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérési programja, amelyet 2000-ben indítottak el, és háromévenként ismételnek meg.

 

A tudás, melyet a diákok nem tudnak az iskolán kívül kamatoztatni

A negyedik és nyolcadik osztályos magyar diákok nemzetközi szinten is kiemelkedő, erős „tantervi jellegű” tudással bírnak, ugyanakkor ezeket az alapokat a 15 évesek nem tudják a nem iskolai kontextusokat modellező digitális PISA-feladatokban kamatoztatni – többek között ez állapítható meg a PISA, a TIMSS nemzetközi és az országos kompetenciamérések legfrissebb adataiból. Ostorics László, az Oktatási Hivatal osztályvezetője kifejtette: a PISA feladatsorai azt vizsgálták, hogy a résztvevő országok 15 éves tanulói hogyan tudják alkalmazni tudásukat az iskolán kívüli szituációkat modellező, immár számítógépen megjelenő tesztek megoldásában.


Az osztályvezető ismertetése szerint a TIMSS tantervi tudást és alkalmazást, értelmezést mérő természettudományi és matematikatesztjein viszont a magyar 4. és 8. osztályos diákok kiemelkedő eredményeket értek el, az 500 pontos skálaátlag felett teljesítettek. A magyar tanulók olyan oktatási rendszerek diákjaival értek el azonos teljesítményt, mint Finnország és Lengyelország (4.osztályos matematika), Svédország és Norvégia (4. osztályos természettudomány). A magyaroknál jobb eredményt a 4. osztályos természettudomány és a 8. osztályos természettudomány és matematika mérési területen szinte csak a távol-keleti országok és Oroszország tanulói értek el. A felmérésben, amelyet 1995 óta négy évente végeznek, 150 iskola, mintegy 10 800 diák vett részt.

 

Az országos kompetencia-mérés évente jelez vissza az országostól az iskolain keresztül egészen a tanulói szintig a szövegértés és a matematikai eszköztudás területén. A PISA-méréshez hasonlóan az iskolán kívüli helyzeteket modellezik, de a tesztet nyomtatott formában töltik ki a diákok 6., 8. és 10. osztályban. Az OKM adatai szerint a magyar tanulók két alapkompetenciáját jellemző értékek a statisztikai ingadozástól eltekintve 2008-ig visszamenőleg stabilak – közölte az osztályvezető. Ebben a felmérésben mintegy 266 ezer tanuló vett részt.

 

Meg kell tanítani a diákokat tanulni

 

Palkovics László oktatási államtitkár – aki előadását a PISA-eredmények december 6-ai délelőtti nyilvánosságra hozatala előtt tartotta – kiemelte: az oktatásban az egyenlőség és méltányosság kérdése nem csak társadalmi okok miatt fontos, hanem azért is, mert az eredményekre is hatással van. Hozzátette: a legnagyobb kihívás, ami az oktatási rendszer előtt áll, hogy megtanítsák a diákokat tanulni. A jó iskola feltétele a jó tanár – mutatott rá, majd kiemelte a tanárok módszertani felkészültségét, megfelelő képzettségét és a tanítás hatékonyságát.

 

Kitért az ennek érdekében hozott intézkedésekre, a Klebelsberg-ösztöndíjra, és azt mondta: napjainkban egyre többen és egyre jobb képességű diákok választják a tanári pályát. A jól működő oktatási rendszerekben a tanárok egymással is együttműködnek, kicserélik tapasztalataikat, ezért az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján külön felületet indítottak – jelezte, hozzátéve: szeretnék, ha a pedagógusképző intézmények a továbbképzésben nagyobb szerepet vállalnának, s ha ez az egyetemeken történne.


Nagyon fontos az is, hogy az oktatásra fordítandó források elköltése miként történik – hangsúlyozta. 2012-ben csaknem 1350 milliárdot fordítottak a területre, ez az idei évben várhatóan eléri a 2000 milliárdot – jelezte.

 

Kitért arra is: a nagyvárosok és közepes városok iskolái elválnak a többitől, az egy tanárra jutó gyermekszám magasabb, és az látszik, lehet magasabb létszámú osztályokban is jó oktatást folytatni. Beszámolt arról, hogy az esélyteremtést célzó programokra mintegy 193 milliárdot fordítanak, ezek között említette a kisgyerekkori nevelés támogatását, a pedagógusok felkészítését, megelőzendő a végzettség nélküli iskolaelhagyást.


A felmérésekről szólva kiemelte: az EU tagállamok jelentős részében visszalépés tapasztalható a 2012-es PISA-eredményekhez képest, és muszáj csökkenteni azokat a jelenségeket, amelyek a nem egyenlő hozzáférésből fakadnak. Kitért arra is: a korai nevelés, a kötelező óvodáztatás várhatóan pozitív eredményeket hoz majd, de ennek eredményei Magyarországon később lesznek láthatóak.

 

Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke kiemelte: az elmúlt két évtizedben óriási változásnak lehetnek tanúi, az egyes országokon belül és nemzetközi területen is az eredményekre fókuszáló folyamatok indultak el. Ez a változás várhatóan a következő években tovább erősödik.

 

(Forrás: MTI)

Indul az üzemmérnök informatikus (bprof) képzés

Informatikus képzés újragondolva - kevesebb elmélet - több gyakorlat

 

2018. szeptemberében új képzés indul két egyetemen is. Az üzemmérnök informatikus (BProf) szakon az alapjaitól gondolták újra az informatikus képzést. Három év alatt gyakorlatias és piacképes tudásra tehetsz szert, és kiváló esélyekkel helyezkedhetsz el kiemelkedő fizetés mellett. Az új szakra január 30-tól február 15-ig lehet jelentkezni, kizárólag elektronikusan a felvi.hu-n.

Az élethosszig tartó tanulás az Y-generáció sikerének kulcsa

Az Y-generáció számára a minőségi idő, a presztízs, az azonnali siker, a közösségi élmény és a karizmatikus vezető egyaránt fontos munkahelyi motiváció. A Magyarországon több mint kétmillió fiatalt számláló korosztály a bérigényt nem a piaci átlagbérek, hanem a számukra ideális életszínvonal szerint határozza meg. A már zajló negyedik ipari forradalom révén számos szakma és pozíció szűnhet meg a következő évtizedekben, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) szakértője szerint emiatt hamarosan a megélhetés múlhat azon, hogy valaki képes-e akár 40 évesen visszaülni az iskolapadba.

Egyetemek a nemzetközi színtéren

A kinyíló világtól és a mobilitási lehetőségektől nem félni kell, hanem élni kell tudni velük – mondta Palkovics László oktatási államtitkár a Trendek és kihívások a felsőoktatás nemzetköziesítésében című konferencián. 

Quadro roadshow a kreativitásért!

Március 8-án, pénteken startolt el a XV. kerületben a „A kreativitás napja” – Tervezz, építs, játssz! Quadro edukációs roadshow, melynek során a XV. kerületben 2019 tavaszán 7 óvodában és 3 iskolában kerül megrendezésre az ingyenes kreativitásfejlesztő játékos program.

 

Múzeumok a pedagógusokért – országos projektbemutató körút pedagógusok részére

Pedagógusok számára kidolgozott, 21 állomásból álló „Múzeumok a pedagógusokért” címmel országos bemutatókörút vette kezdetét, melyen az érdeklődők ingyenesen vehetnek részt. A 2018. szeptember 10. és október 12. között zajló rendezvénysorozat a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című EFOP-3.3.3.-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú projekt „A mi múzeumunk” című múzeumi komponenséhez kapcsolódik.

 

A logikus, algoritmikus gondolkodás fejlesztésével sokat tehetünk gyermekünk jövőjéért

A jövő tudománya egy táborban, avagy gyere, csináljunk robotot, tanuljunk programozni, hozzunk létre saját vállalkozást!

 

 

Számtalan kutatás és felmérés igazolja, hogy a felnövekvő generációnak, gyermekeinknek a jövő munkaerőpiacán már nem a lexikális tudásra lesz legnagyobb szüksége, hanem sokkal inkább olyan készségekre, kompetenciákra, mint az infokommunikációs technológiai készségek, a magas fokú együttműködés, alkalmazkodókészség, az interperszonális kommunikáció, a kritikai gondolkodás, illetve a komplex rendszerekben való gondolkodás, problémamegoldás.

Középiskolás Képzés a JÉG szervezésében

Középiskolásnak lenni jó. Bár néha unalmas. Iskolába járni jó. Bár néha unalmas. Előfordult már, hogy többre vágytál? Zavar, hogy középiskolásként keveset néznek ki belőled? Szeretnéd már most ismerni a bankok, a pénzügy és a vállalkozások világát? Megismerni az önéletrajzírás és a próba-állásinterjú rejtelmeit?

Az út önmagunkhoz saját gátjaink feloldásán keresztül vezet

A napunk feladatok és megoldandó kihívások sorozatából áll. Rohanunk reggel, sietünk délután, és fáradtan esünk ágyba este. Törekszünk a legjobbat adni a munkában és a magánéletünkben egyaránt. Egy dolog szorul háttérbe sokszor: Önmagunk. Vajon hogyan találhatjuk meg az utat a saját céljainkhoz, milyen technikákat sajátítsunk el a kiegyensúlyozott élethez? Hazánk legszínvonalasabb női karrierrendezvényén ezekhez kapunk kapaszkodókat.

Nők a munkaerőpiacon: előítéletek vannak, de a változás elindult

A nők munkaerőpiacon betöltött szerepe továbbra is központi kérdés a foglalkoztatással és a karrierépítéssel kapcsolatban. A Jobline Női Karriernap szervezőcsapatának friss kutatása az aktuális helyzetet és a női munkavállalók tapasztalatait vette górcső alá. A felmérésben több mint 2200, különböző életkorú, foglalkozású és családi állapotú nő vett részt. 

Sportlélektani eszközökkel (elsősorban) a belső sikerekért

Mitől lesz igazán hatékony a mentális felkészülés? Mi a siker, a kudarc, és mindezek elviselésének titka? Hogyan küzdjünk meg a versengés okozta nyomással? Hogyan hozhatjuk ki magunkból a legjobbat? Hogyan motiváljuk saját magunkat? Szülők, nevelési szakemberek, edzők, vállalkozók és iskolakezdők, figyelem: itt egy remek sportlélektani képzés – nemcsak sportolóknak!

Terápia és érzelmi nevelés a mesék és az alkotás ösvényein

Egy képzés, mely a művészetterápia három területét, a képzőművészet alkotó erejét, a meséket, mint archetipikus szimbolikus fejlődéstörténeteket és a szépirodalmat hívja segítségül a személyiségfejlesztéshez. Ismerd meg, hogyan hasznosíthatod a képzőművészetet, a meséket és az irodalmi alkotásokat az érzelmi nevelés és oktatás folyamán!

Kibetűzni a lélek titkait – Grafológusképzés mindenkinek

A Lukács Oktatási Központ szeptemberben induló, négy féléves képzésén megmutatkoznak az ákombákomok mélységei, a gyöngybetűk titkai. A grafológia tudományán és a papírra vetett gondolatokon keresztül alaposabban megismerhetjük az emberi személyiség rejtélyeit, saját magunkat és a hozzánk közel állókat egyaránt.

Tinifőnök – pénzügyi tudatosság fejlesztése kamaszkorban

Mit, mire költenél, ha kapnál egy csomó pénzt? Hogyan osztanád be a családod havi „költségvetését”? Vajon boldogulnál vele? És az igaz, hogy a pénz nem boldogít? A Da Vinci TV Tinifőnök c. műsora segíthet ebben.

 

Tévhitek és érdekességek – az Egészségügyi Világnap margójára

Tényleg 7 év, amíg megemésztünk egy lenyelt rágót? Ha 5 másodpercen belül felvesszük és megesszük a leesett ételt, nem lesz semmi bajunk? Mennyi adat tárolására képes az agyunk? Az erek hány méter távolságra képesek kispriccelni a vért? Milyen gyorsasággal képes kiáramlani a levegő a tüdőből? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseknek járunk utána az április 7-i Egészségügyi Világnap alkalmából a cikkben és a Da Vinci TV csatornán.

 

A varázslatos Houdini – titkok és érdekességek a bűvészetről

Gondolkodtatok már azon, hogy működnek a bűvészmutatványok? A leghíresebb szabadulóművészeti produkciókhoz mennyi merészség és kockázat szükséges? Ki és hogyan képes illuzionista produkciók bemutatására? Valljuk be, a trükkök, az érdekességek, a csodák, a megmagyarázhatatlannak tűnő történések mindannyiunkat vonzanak és szeretnénk sokszor a kulisszák mögé látni. Ahhoz, hogy ezt a világot közelebbről szemlélhessük és néhány trükk, titok felfedésre kerülhessen, nem mást, mint a földkerekség egyik legnagyobb szabadulóművészét és illuzionistáját, Harry Houdinit és az ő varázslatos életét hívjuk segítségül.

Keresés

Hírlevél feliratkozás
Január 2020
H K Sz Cs P Szo V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2