Bármikor megtanulhatunk kódolni

Néhány éven belül nem lesz olyan állás, amelynél ne volna alapfeltétel a digitális írástudás – figyelmeztetnek a szakemberek, azzal nyugtatva, hogy a kódolás tulajdonképpen nem is olyan nehéz. Inkább lehetőség, amellyel könnyebben és eredményesebben lehet elvégezni a munkát. „Ma az informatika olyan, mint a legó: 1100 éves korig mindenki használhatja, és a maga tudása szerint alkothat belőle valamit” – mondta el Grósz Judit, a Microsoft Magyarország marketing- és operatív igazgatója. A Kódolás Órájának – amely december 7. és 13. között tart – éppen ez a fő üzenete: bárki, bárhol, bármikor, bármilyen előképzettség nélkül elkezdheti a kódolást.

 

 

 

 

 

Idén is megrendezik december 7. és 13. között a világ legnagyobb oktatási kezdeményezését, a Kódolás Óráját, amelyhez Magyarország is számos programmal kapcsolódik. A cél: minél több gyermeket, szülőt és tanárt megismertetni a kódolás alapjaival. A projekt egyik legnagyobb támogatója a Microsoft, amely Magyarországon is kiemelten kezeli az eseményt. A hét folyamán több mint 60 iskolában tartott és tart kódolásfoglalkozást a Student Partnereivel együttműködve, december 9-én a vállalat önkéntesei a kecskeméti SOS Gyermekfaluba vitték el a játékos kódolás alapjait, míg december 10-én kerekasztal-beszélgetés keretében járták körbe a digitális írástudás témáját. A diskurzusban részt vett többek között Grósz Judit, a Microsoft Magyarország marketing- és operatív igazgatója, Major Zsófia, a Skool társalapítója, Nádori Gergely, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) tanára, a Microsoft Innovatív Pedagógus Programjának tagja és Tóth Balázs, az Index Tech-rovatának újságírója is.

 

„Olyat kell alkotni, ami még nem volt”

 

Mit is jelent az, hogy digitális írástudó? Grósz Judit szerint azt, hogy valaki készségszinten használja a rendelkezésére álló eszközöket, érti a kódolás sablonjait, és munkáját hatékonyabban tudja végezni az informatika segítségével. Tóth Balázs szerint azonban még ennél is többet: azt, hogy olyat tud alkotni, ami korábban még nem volt. Az Index újságírója elmondta: arra kell a gyerekeket rávezetni, hogy a körülöttük lévő világ módosítható. Nemcsak a legyártott eszközökkel lehet operálni, hanem saját magunk is építhetünk újat. Kiemelte: a programozást át lehet ültetni játékos formába, de nem azzal a céllal, hogy kis informatikusokat neveljenek. Sokkal inkább az a fontos, hogy a fiatalok megtanulják az algoritmikus gondolkodást, a problémamegoldást. Ebben pedig nemcsak a tanárok, hanem a szülők szerepe is fontos. Meg kell mutatni otthon, hogyan lehet alkotni a számítógépen. Ehhez azonban a szülőknek is segítségre van szükségük, számukra is lehetővé kell tenni, hogy ennek a tudásnak a birtokába jussanak.

 

Komoly probléma az iskolában az eszközhiány

 

Nádori Gergely az iskola szerepéről beszélt ebben a folyamatban. Mint mondta: jelenleg az oktatásban az eszközhiány a probléma, a sávszélesség hatalmas akadálya a fejlődésnek. Ahol pedig megvan a technikai háttér, ott azzal szembesülnek, hogy a kimenet és a kimeneti követelmények nem fedik egymást. Ők például az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban elindítottak egy laptop-programot, amelynek keretében a hetedikeseik saját laptoppal dolgozhatnak. Ők megtanítják ezeket a diákokat vakon gépelni, az érettségit azonban kézírással kell megírniuk – ami a gépírás miatt okozhat nehézséget néhányuknak. Ezen kívül a diákok eltérő tudása is nehezíti az oktatást. Nagyon széles a skála. Van, aki utálja a technológiát, míg a másik gyerek már úgy érkezik, hogy tud programozni. A diákok ugyanis az informatikai tudásuk nagy részét nem az iskolában szerzik, hanem otthon, a gép előtt videókról, cikkekből, hiszen ma minden információ elérhető – jegyezte meg az AKG tanára. Az ő szavai után nehezen megvalósíthatónak tűnik a Microsoft Magyarország célkitűzése.

 

 

 

 

Minden általános iskolás megtanulhat kódolni?

 

A cég éppen azért lobbizik, hogy a kódolás a Nemzeti alaptanterv része legyen – fogalmazta meg Grósz Judit. Azt szeretnék elérni, hogy az általános iskolát végzett magyar diákok tudjanak alapszinten kódolni, a jelenlegi digitális írástudatlanság ugyanis blokkolni fogja az ország fejlődését. Szavait alátámasztja az IVSZ – Informatikai Vállalkozások Szövetsége idén publikált felmérése is, miszerint Magyarországon a legtöbb diák nem rendelkezik azzal a tudásszinttel, amellyel képes volna helytállni a digitális munkahelyeken, pedig a tanulmány szerint néhány éven belül nem lesz olyan állás, amelynél nélkülözhető lenne a digitális írástudás. Az informatikusok és a programozók pedig továbbra is hiányszakmák Magyarországon.

 

Kódoló kislányok

 

Az eszközhiány és a felkészültség mellett azonban sokszor még a sztereotípiákkal is meg kell küzdeni. Major Zsófia ezzel kapcsolatban elmondta: a Skool elsősorban a 8–18 éves lányokat szólítja meg, és az egynapos rendezvényeik arra irányulnak, hogy inspirálják a lányokat. „Próbáljuk már 8–10 éves korban elérni a lányokat, amikor még nem választottak pályát, és nem alakult ki, hogy mi az, amivel később biztosan nem akarnak foglalkozni. Mi nem programozó lányokat szeretnénk képezni, csak arra törekszünk, hogy az informatika és a hozzá kapcsolódó gondolkodásmód beépüljön az életükbe” – fogalmazta meg Zsófia, kiemelve: még mindig sok lányt ér olyan sztereotípia, hogy az informatika nem neki való. Ezért is tartják fontosnak, hogy olyan közegben mutassák meg nekik a technológiát, ahol nőhet az önbizalmuk, és felfedezhetik: ezen a pályán nekik is van jövőjük. Zsófia is megjegyezte: sok tradicionális munka van ma, amelyre évek múlva már nem lesz szükség, a digitális tudás azonban alapfeltétel lehet, és fel kell készíteni a gyermekeket.

 

„Az is fontos, hogy bemutassuk, miként néz ki a technológiai szektor. Ha a szülők nem ezen a területen dolgoznak, nekik sincs erről valós képük. Ezért próbáljuk őket is közelebb hozni ehhez a világhoz, és amíg a szakemberek a gyerekekkel kódolnak, mi a szülőkkel leülünk beszélgetni” – tette hozzá a Skool társalapítója, aki arról is mesélt, hogy most jön ki a nyomdából egy könyv, melynek címe: Lauren Ipsum kalandjai számítógépekkel és egyéb lehetetlenségekkel. A regény ötéves kortól ajánlott, és szintén a kódolásba vezet be egy izgalmas történeten keresztül.

 

Aki azonban minél előbb, és gyakorlatban szeretné kipróbálni a kódolást, már a hétvégén megteheti: december 12-én a Microsoft Magyarország szervezésében az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karára várnak minden érdeklődőt. A programokról és a kezdeményezésről bővebb információ a microsoft.hu/kodolj oldalon érhető el. A cég nemcsak a játékfejlesztés alapjait ismerteti meg a gyerekekkel, hanem a végén egy különleges interaktív előadás során azt is bemutatják, hogy miként jelenik meg a programozás a mindennapi élet más területein, többek között a művészetben.

 

(Készítette: Wéber Anikó)

A régiókat segítik a közösségi képzőközpontok

Magyarország versenyképessége szempontjából mindig is meghatározó volt, hogy miként tudott megélhetést és továbbtanulást biztosítani a vidéken élők számára, és a régiók versenyhelyzetének javítását szolgálják a szeptemberben induló egyetemi közösségi képzőközpontok is – jelentette ki Palkovics László oktatásért felelős államtitkár május 28-án a Zala megyei Felsőrajkon.

Tésztahidak kötötték össze az országok egyetemeit

Az Óbudai Egyetem május 26-án hatodszor rendezte meg a RECCS Tésztahídépítő Világbajnokságot, amelynek fővédnöke Tarlós István, Budapest főpolgármestere és Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke volt. Az eddigi tizenegy alkalommal született eredmények alapján nem szerénytelenség azt állítani: a RECCS a világ legszínvonalasabb tésztahídépítő versenye.

Több millióra pályázhatnak a BGE hallgatói

Kiemelkedően sok, összesen 113 helyre jelentkezhetnek a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) hallgatói a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Kiválósági Ösztöndíjprogramjának keretében – hozták nyilvánosságra a program bejelentésekor.

SAKKHATÁS – sakkal a képességfejlesztésért

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet támogatásával ebben a tanévben és a következő tanév elején összesen 80 pedagógus vehet részt a Sakkhatás – Játékkal, sakkal, logikusan című, 60 órás akkreditált pedagógus-továbbképzésen.

Bizonyítottak a tehetségek

Átadták az idei országos középiskolai tanulmányi verseny (OKTV) díjait május 27-én Budapesten. Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár az ünnepségen kiemelte: évről évre nagy érdeklődés kíséri a versenyt, amelyen az idén az angol, a biológia és a matematika volt a legnépszerűbb tárgy, mindhárom olyan terület, amelyeknek a következő évek tehetséggondozásának fókuszába kell kerülniük.

Pedagógusképzés és tartalomfejlesztés a porondon

Négy területre: a pedagógusképzésre, a tartalomfejlesztésre, a fenntartói változásra, valamint az oktatási struktúra és infrastruktúra fejlesztésére koncentrál a Köznevelési Kerekasztal a közeljövőben – mondta Palkovics László oktatásért felelős államtitkár május 25-én este Győrben, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ), a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre által kidolgozott, Idők jelei című vitaanyagot bemutató konferencián.

A legjobb tanárok a legjobb példaképek

Az Ericsson Magyarország már tizennyolcadik alkalommal adta át az idei Ericsson-díjakat. Az elismerést 1999 óta olyan matematikát és fizikát oktató pedagógusok vehetik át, akik az alapszintű oktatásban tevékenykednek, és akiknek a munkája nagyban hozzájárul a hazai természettudományos képzés színvonalának fenntartásához és emeléséhez.

Komoly dilemmákról vitáztak a diákok

Izgalmas szócsatának lehettünk tanúi május 25-én a német nyelvű vitavetélkedő magyarországi döntőjében, melyen a négy legjobb magyarországi vitázó vett részt. „Beleegyezzen-e Magyarország a menekültek éves kvóta szerinti elosztásába, amennyiben az EU átvállalja a költségeket?” A négy legjobb magyar vitázónak erre a kérdésre 24 perce volt, ennyi idő alatt kellett meggyőzniük álláspontjukról a vitapartnereiket és a zsűrit.

5+1 tipp a sikeres szóbeli érettségihez

Hamarosan kezdődnek a szóbeli érettségik. A sikeres vizsgához rengeteg tételt, témakört, adatot kell feldolgozni és megtanulni. A felkészülés napjaiban érdemes megfogadni dr. Dobay Péter, a Perfekt Zrt. oktatási szakértőjének tanulási tippjeit, hogy a szóbeli érettségin sikerrel vegye mindenki az akadályokat.

Czibere Károly: a kormány a befogadó oktatásban hisz

A kormány az inkluzív, befogadó oktatásban hisz, célja az, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek együtt tanuljanak a nem hátrányos helyzetűekkel – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna május 25-ei, reggeli műsorában.

Szabályozzák a diákmunkát

Megjelent a Magyar Közlönyben május 20-án a szövetkezetekről szóló törvény módosítása, amely az iskolaszövetkezetek működését és a diákok tanulás melletti jövedelem- és munkatapasztalat-szerzését szabályozza, azonban a diákok és szüleik számára fontos hangsúlyozni, hogy a törvény szeptember első napján lép hatályba, így a nyári diákmunkákat az új szabályozás semmilyen szempontból nem érinti.

Mi vár az iskolákra?

Jelenleg 55 milliárd forintot költenek az önkormányzatok az oktatási intézmények működtetésére – közölte május 20-ai online fogadóóráján Palkovics László, hangsúlyozva: az állam biztosítani fogja a fenntartáshoz és a működtetéshez szükséges forrásokat.

Berlin Startup Calling 2016

A fejedben van a következő nagy techötlet? A lehető legjobb helyen jársz! A Visual Meta most lehetőséget nyújt arra, hogy az üzleti ötleted végre valósággá váljon. Készítsd el a projekted összefoglalóját és nevezz az összesen 15 ezer euró értékű nyereményekért!

Szavalóverseny a gyerekeknek

A világ legnagyobb magyar nyelvű szavalóversenye indul gyerekeknek és családoknak. A pályázat összeköti a magyar nyelvű embereket bárhol a világon. A feladat egyszerű, mégis izgalmas: a szavalóversenyre jelentkező gyerekeknek a Fordított Világ című verseskötetből kell kiválasztaniuk a számukra legkedvesebb, legjobban tetsző verset.

Tésztaépítés mesterfokon

Spagettiből hidat építeni? Játék ez, vagy tényleg komoly? Nos, a válasz egyértelmű: egy erős és szép híd megépítése – függetlenül attól, hogy milyen anyagból készül – komoly mérnöki feladat. Ezért az Óbudai Egyetem „RECCS 2016” névvel 2016. május 26-án tésztahídépítő világbajnokságot rendez.

Keresés

Hírlevél feliratkozás
Június 2016
H K Sz Cs P Szo V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3