Bármikor megtanulhatunk kódolni

Néhány éven belül nem lesz olyan állás, amelynél ne volna alapfeltétel a digitális írástudás – figyelmeztetnek a szakemberek, azzal nyugtatva, hogy a kódolás tulajdonképpen nem is olyan nehéz. Inkább lehetőség, amellyel könnyebben és eredményesebben lehet elvégezni a munkát. „Ma az informatika olyan, mint a legó: 1100 éves korig mindenki használhatja, és a maga tudása szerint alkothat belőle valamit” – mondta el Grósz Judit, a Microsoft Magyarország marketing- és operatív igazgatója. A Kódolás Órájának – amely december 7. és 13. között tart – éppen ez a fő üzenete: bárki, bárhol, bármikor, bármilyen előképzettség nélkül elkezdheti a kódolást.

 

 

 

 

 

Idén is megrendezik december 7. és 13. között a világ legnagyobb oktatási kezdeményezését, a Kódolás Óráját, amelyhez Magyarország is számos programmal kapcsolódik. A cél: minél több gyermeket, szülőt és tanárt megismertetni a kódolás alapjaival. A projekt egyik legnagyobb támogatója a Microsoft, amely Magyarországon is kiemelten kezeli az eseményt. A hét folyamán több mint 60 iskolában tartott és tart kódolásfoglalkozást a Student Partnereivel együttműködve, december 9-én a vállalat önkéntesei a kecskeméti SOS Gyermekfaluba vitték el a játékos kódolás alapjait, míg december 10-én kerekasztal-beszélgetés keretében járták körbe a digitális írástudás témáját. A diskurzusban részt vett többek között Grósz Judit, a Microsoft Magyarország marketing- és operatív igazgatója, Major Zsófia, a Skool társalapítója, Nádori Gergely, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) tanára, a Microsoft Innovatív Pedagógus Programjának tagja és Tóth Balázs, az Index Tech-rovatának újságírója is.

 

„Olyat kell alkotni, ami még nem volt”

 

Mit is jelent az, hogy digitális írástudó? Grósz Judit szerint azt, hogy valaki készségszinten használja a rendelkezésére álló eszközöket, érti a kódolás sablonjait, és munkáját hatékonyabban tudja végezni az informatika segítségével. Tóth Balázs szerint azonban még ennél is többet: azt, hogy olyat tud alkotni, ami korábban még nem volt. Az Index újságírója elmondta: arra kell a gyerekeket rávezetni, hogy a körülöttük lévő világ módosítható. Nemcsak a legyártott eszközökkel lehet operálni, hanem saját magunk is építhetünk újat. Kiemelte: a programozást át lehet ültetni játékos formába, de nem azzal a céllal, hogy kis informatikusokat neveljenek. Sokkal inkább az a fontos, hogy a fiatalok megtanulják az algoritmikus gondolkodást, a problémamegoldást. Ebben pedig nemcsak a tanárok, hanem a szülők szerepe is fontos. Meg kell mutatni otthon, hogyan lehet alkotni a számítógépen. Ehhez azonban a szülőknek is segítségre van szükségük, számukra is lehetővé kell tenni, hogy ennek a tudásnak a birtokába jussanak.

 

Komoly probléma az iskolában az eszközhiány

 

Nádori Gergely az iskola szerepéről beszélt ebben a folyamatban. Mint mondta: jelenleg az oktatásban az eszközhiány a probléma, a sávszélesség hatalmas akadálya a fejlődésnek. Ahol pedig megvan a technikai háttér, ott azzal szembesülnek, hogy a kimenet és a kimeneti követelmények nem fedik egymást. Ők például az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban elindítottak egy laptop-programot, amelynek keretében a hetedikeseik saját laptoppal dolgozhatnak. Ők megtanítják ezeket a diákokat vakon gépelni, az érettségit azonban kézírással kell megírniuk – ami a gépírás miatt okozhat nehézséget néhányuknak. Ezen kívül a diákok eltérő tudása is nehezíti az oktatást. Nagyon széles a skála. Van, aki utálja a technológiát, míg a másik gyerek már úgy érkezik, hogy tud programozni. A diákok ugyanis az informatikai tudásuk nagy részét nem az iskolában szerzik, hanem otthon, a gép előtt videókról, cikkekből, hiszen ma minden információ elérhető – jegyezte meg az AKG tanára. Az ő szavai után nehezen megvalósíthatónak tűnik a Microsoft Magyarország célkitűzése.

 

 

 

 

Minden általános iskolás megtanulhat kódolni?

 

A cég éppen azért lobbizik, hogy a kódolás a Nemzeti alaptanterv része legyen – fogalmazta meg Grósz Judit. Azt szeretnék elérni, hogy az általános iskolát végzett magyar diákok tudjanak alapszinten kódolni, a jelenlegi digitális írástudatlanság ugyanis blokkolni fogja az ország fejlődését. Szavait alátámasztja az IVSZ – Informatikai Vállalkozások Szövetsége idén publikált felmérése is, miszerint Magyarországon a legtöbb diák nem rendelkezik azzal a tudásszinttel, amellyel képes volna helytállni a digitális munkahelyeken, pedig a tanulmány szerint néhány éven belül nem lesz olyan állás, amelynél nélkülözhető lenne a digitális írástudás. Az informatikusok és a programozók pedig továbbra is hiányszakmák Magyarországon.

 

Kódoló kislányok

 

Az eszközhiány és a felkészültség mellett azonban sokszor még a sztereotípiákkal is meg kell küzdeni. Major Zsófia ezzel kapcsolatban elmondta: a Skool elsősorban a 8–18 éves lányokat szólítja meg, és az egynapos rendezvényeik arra irányulnak, hogy inspirálják a lányokat. „Próbáljuk már 8–10 éves korban elérni a lányokat, amikor még nem választottak pályát, és nem alakult ki, hogy mi az, amivel később biztosan nem akarnak foglalkozni. Mi nem programozó lányokat szeretnénk képezni, csak arra törekszünk, hogy az informatika és a hozzá kapcsolódó gondolkodásmód beépüljön az életükbe” – fogalmazta meg Zsófia, kiemelve: még mindig sok lányt ér olyan sztereotípia, hogy az informatika nem neki való. Ezért is tartják fontosnak, hogy olyan közegben mutassák meg nekik a technológiát, ahol nőhet az önbizalmuk, és felfedezhetik: ezen a pályán nekik is van jövőjük. Zsófia is megjegyezte: sok tradicionális munka van ma, amelyre évek múlva már nem lesz szükség, a digitális tudás azonban alapfeltétel lehet, és fel kell készíteni a gyermekeket.

 

„Az is fontos, hogy bemutassuk, miként néz ki a technológiai szektor. Ha a szülők nem ezen a területen dolgoznak, nekik sincs erről valós képük. Ezért próbáljuk őket is közelebb hozni ehhez a világhoz, és amíg a szakemberek a gyerekekkel kódolnak, mi a szülőkkel leülünk beszélgetni” – tette hozzá a Skool társalapítója, aki arról is mesélt, hogy most jön ki a nyomdából egy könyv, melynek címe: Lauren Ipsum kalandjai számítógépekkel és egyéb lehetetlenségekkel. A regény ötéves kortól ajánlott, és szintén a kódolásba vezet be egy izgalmas történeten keresztül.

 

Aki azonban minél előbb, és gyakorlatban szeretné kipróbálni a kódolást, már a hétvégén megteheti: december 12-én a Microsoft Magyarország szervezésében az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karára várnak minden érdeklődőt. A programokról és a kezdeményezésről bővebb információ a microsoft.hu/kodolj oldalon érhető el. A cég nemcsak a játékfejlesztés alapjait ismerteti meg a gyerekekkel, hanem a végén egy különleges interaktív előadás során azt is bemutatják, hogy miként jelenik meg a programozás a mindennapi élet más területein, többek között a művészetben.

 

(Készítette: Wéber Anikó)

Megőrizte pozícióját a Semmelweis Egyetem

A Semmelweis Egyetem orvos-, fogorvos- és gyógyszerészképzésére, valamint több egészségtudományi szakára is csak a tavalyinál magasabb pontszámmal lehetett bekerülni az idén. Az orvos- és egészségtudományi területen országos szinten a Semmelweisen volt szükség a legtöbb pontra a bejutáshoz: az Általános Orvostudományi Karon 441, a Fogorvostudományi Karon 437, a Gyógyszerésztudományi Karon 403 az idei ponthatár. Az Egészségtudományi Karon a leendő gyógytornászoknak és dietetikusoknak volt szükségük a legtöbb pontra, 423-ra, illetve 396-ra.

A műszaki és az informatikai szakok a legnépszerűbbek

Egyértelmű növekedés figyelhető meg idén a felsőoktatásban a műszaki és az informatikai területre jelentkezők, valamint a felvettek számában is – mondta az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese az M1 aktuális csatorna július 27-ei, reggeli műsorában.

Idén is nőtt a gólyák száma a Szegedi Tudományegyetemen

Első körben 6234 elsőéves kezdheti meg felsőfokú tanulmányait 2016 szeptemberétől a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE). Nőtt az állami ösztöndíjasok száma, és az önköltséges képzéseken is többen vesznek részt. Az állami támogatott képzésre az első helyen jelentkezettek 75 százaléka jutott be az SZTE-re – derül ki a statisztikákból.

Milliárdokkal nő a gyerekétkeztetésre szánt összeg

A kormány elkötelezett a társadalmi felzárkózási stratégia folyamatos fejlesztése mellett, így az ingyenes szünidei gyermekétkeztetésre fordítható összeget is emelik – mondta  Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára július 25-én Orosházán.

Elkészült a Digitális Oktatási Stratégia

Elkészült és a nyár végére a kormány elé kerül a Digitális Oktatási Stratégia (DOS), szeptemberben pedig hozzákezdenek annak végrehajtásához – jelentette be a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos július 25-én Budapesten. Deutsch Tamás a sajtótájékoztatón kiemelte: a stratégia minden elemében illeszkedik a köznevelési, a szakképzési, a felsőoktatási és a felnőttképzési rendszert fejlesztő kormányzati elképzelésekhez.

Háromszázmillió az óvodákra

Több mint háromszázmillió forintból épül korszerűbb és nagyobb óvoda a józsefvárosi Százados úton. Emellett az önkormányzat július 22-én azt közölte az MTI-vel, hogy a Pitypang Napközi Otthonos Óvoda újjáépítésének munkálatai megkezdődtek, a jelenlegi játszóudvar helyén épül az új létesítmény, ezt követően pedig lebontják a régi épületet és zöld játszóudvart alakítanak ki a helyén.

Tíz százalékkal több hallgatót vettek fel a BGE-re

A tavalyi tanévhez képest 10 százalékkal több hallgatót vettek fel a Budapesti Gazdasági Egyetemre (BGE), így szeptemberben több mint 5500 elsőéves kezdheti meg tanulmányait az ország legnagyobb alkalmazott tudományok egyetemén. Ezzel a BGE az országos átlag kétszeresével növelte új hallgatóinak létszámát, és gazdasági területen a legtöbb hallgatót vette fel. A felvételizők többsége turizmus-vendéglátás, gazdálkodási és menedzsment, valamint gazdaságinformatikus nappali alapképzési szakokra jutott be. Azok, akiket most nem vettek fel, a pótfelvételi eljárás keretében számos szakra jelentkezhetnek még.

A legkiemelkedőbb diákokat vette fel a Corvinus

A Budapesti Corvinus Egyetem ismét kiemelkedően teljesített a 2016. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban: az elmúlt évekhez hasonlóan idén is növelni tudta a felvett jelentkezők létszámát. Az évek óta a magyar felsőoktatás gazdaság- és társadalomtudományi zászlóshajójának számító Budapesti Corvinus Egyetem három karára a 2016-os felvételi eljárásban 3295 jelentkezőt vettek fel, ami csaknem ötszázalékos növekedést jelent az előző év – szintén a korábbinál magasabb – eredményeihez képest. A felvettek közül 2293-an állami ösztöndíjasként, 1002-en pedig önköltséges hallgatóként kezdhetik meg tanulmányaikat 2016 szeptemberében.

Magas felvételi átlagpontszámok a BME-n

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) idén is magas felvételi pontszámokat állapított meg. A 2016. júliusi felvételi eljárás eredményei alapján összesen 5240 hallgató kezdheti meg tanulmányait hazánk vezető műszaki felsőoktatási intézményében, lényegében ugyanannyi, mint az elmúlt évben. Alapképzésben az állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma meghaladja a 415 pontot.

Érdemes Magyarországon tanulni

A Balassi Intézet Nyári Egyetemén 2016. július 25-től 35 ország 70 diákja vesz részt négy héten keresztül. A magyar mint idegen nyelv és a hungarológia oktatása terén Magyarországon 60 éve vezető szerepet játszó intézmény nyári programjára német, olasz, török, osztrák, lengyel, japán, bolgár, koreai, észt, francia, görög, finn, indiai, mexikói, orosz, román, tajvani, cseh, kanadai, ausztrál, venezuelai és svéd diákok érkeztek.

Megalakul az ország első duális szakképző központja

Bejegyzés alatt áll a zalaegerszegi önkormányzat és több helyi vállalkozás által alkotott közös cég, amely Magyarország első duális szakképzési központját működteti majd – jelentette be július 15-ei sajtótájékoztatóján a város két alpolgármestere.

Jönnek a 12. évfolyamos történelemtankönyvek

A 12. évfolyamos történelemtankönyvek az előzetes terveknek megfelelő ütemben készülnek és jutnak el a pedagógusokhoz – közölte az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) július 11-én közleményében.

Egyedülálló új pálya nyílt meg a kisvasutazás szerelmesei előtt

Magyarország vadregényes hegyvidéki erdei vasútját építette újjá az Ipoly Erdő Zrt. a Börzsönyben. A korábbi két szakaszt összekötő, Márianosztra és Nagyirtáspuszta közötti pálya kiépítésével a teljes kisvasúti vonalon, összehangolt menetrenddel jár a kisvasút már Szobtól Nagybörzsönyig.

Izgalmas programok Nagyvázsonyban

Három napig tartó vigadalom várja a nagyvázsonyi Kinizsi Várban azokat, akik szeretnének elmerülni a középkori gasztronómia, a zene és a mese világában. Mátyás király legerősebb hadvezérének, Kinizsi Pálnak vára kellemes időutazásra invitál mindenkit július 29. és 31. között.

Gyerekeket vár a Városmajor!

A Városmajori Szabadtéri Színpad közkedvelt, teljes nyáron át tartó gyerekszínházi sorozata júliusban is folytatódik: tizenkét héten keresztül minden vasárnap délelőtt számos izgalmas történettel, könyvekből jól ismert figurákkal és tanulságos mesékkel várja a színházzal ismerkedő korosztályt.

Keresés

Hírlevél feliratkozás
Július 2016
H K Sz Cs P Szo V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31