Bármikor megtanulhatunk kódolni

Néhány éven belül nem lesz olyan állás, amelynél ne volna alapfeltétel a digitális írástudás – figyelmeztetnek a szakemberek, azzal nyugtatva, hogy a kódolás tulajdonképpen nem is olyan nehéz. Inkább lehetőség, amellyel könnyebben és eredményesebben lehet elvégezni a munkát. „Ma az informatika olyan, mint a legó: 1100 éves korig mindenki használhatja, és a maga tudása szerint alkothat belőle valamit” – mondta el Grósz Judit, a Microsoft Magyarország marketing- és operatív igazgatója. A Kódolás Órájának – amely december 7. és 13. között tart – éppen ez a fő üzenete: bárki, bárhol, bármikor, bármilyen előképzettség nélkül elkezdheti a kódolást.

 

 

 

 

 

Idén is megrendezik december 7. és 13. között a világ legnagyobb oktatási kezdeményezését, a Kódolás Óráját, amelyhez Magyarország is számos programmal kapcsolódik. A cél: minél több gyermeket, szülőt és tanárt megismertetni a kódolás alapjaival. A projekt egyik legnagyobb támogatója a Microsoft, amely Magyarországon is kiemelten kezeli az eseményt. A hét folyamán több mint 60 iskolában tartott és tart kódolásfoglalkozást a Student Partnereivel együttműködve, december 9-én a vállalat önkéntesei a kecskeméti SOS Gyermekfaluba vitték el a játékos kódolás alapjait, míg december 10-én kerekasztal-beszélgetés keretében járták körbe a digitális írástudás témáját. A diskurzusban részt vett többek között Grósz Judit, a Microsoft Magyarország marketing- és operatív igazgatója, Major Zsófia, a Skool társalapítója, Nádori Gergely, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) tanára, a Microsoft Innovatív Pedagógus Programjának tagja és Tóth Balázs, az Index Tech-rovatának újságírója is.

 

„Olyat kell alkotni, ami még nem volt”

 

Mit is jelent az, hogy digitális írástudó? Grósz Judit szerint azt, hogy valaki készségszinten használja a rendelkezésére álló eszközöket, érti a kódolás sablonjait, és munkáját hatékonyabban tudja végezni az informatika segítségével. Tóth Balázs szerint azonban még ennél is többet: azt, hogy olyat tud alkotni, ami korábban még nem volt. Az Index újságírója elmondta: arra kell a gyerekeket rávezetni, hogy a körülöttük lévő világ módosítható. Nemcsak a legyártott eszközökkel lehet operálni, hanem saját magunk is építhetünk újat. Kiemelte: a programozást át lehet ültetni játékos formába, de nem azzal a céllal, hogy kis informatikusokat neveljenek. Sokkal inkább az a fontos, hogy a fiatalok megtanulják az algoritmikus gondolkodást, a problémamegoldást. Ebben pedig nemcsak a tanárok, hanem a szülők szerepe is fontos. Meg kell mutatni otthon, hogyan lehet alkotni a számítógépen. Ehhez azonban a szülőknek is segítségre van szükségük, számukra is lehetővé kell tenni, hogy ennek a tudásnak a birtokába jussanak.

 

Komoly probléma az iskolában az eszközhiány

 

Nádori Gergely az iskola szerepéről beszélt ebben a folyamatban. Mint mondta: jelenleg az oktatásban az eszközhiány a probléma, a sávszélesség hatalmas akadálya a fejlődésnek. Ahol pedig megvan a technikai háttér, ott azzal szembesülnek, hogy a kimenet és a kimeneti követelmények nem fedik egymást. Ők például az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban elindítottak egy laptop-programot, amelynek keretében a hetedikeseik saját laptoppal dolgozhatnak. Ők megtanítják ezeket a diákokat vakon gépelni, az érettségit azonban kézírással kell megírniuk – ami a gépírás miatt okozhat nehézséget néhányuknak. Ezen kívül a diákok eltérő tudása is nehezíti az oktatást. Nagyon széles a skála. Van, aki utálja a technológiát, míg a másik gyerek már úgy érkezik, hogy tud programozni. A diákok ugyanis az informatikai tudásuk nagy részét nem az iskolában szerzik, hanem otthon, a gép előtt videókról, cikkekből, hiszen ma minden információ elérhető – jegyezte meg az AKG tanára. Az ő szavai után nehezen megvalósíthatónak tűnik a Microsoft Magyarország célkitűzése.

 

 

 

 

Minden általános iskolás megtanulhat kódolni?

 

A cég éppen azért lobbizik, hogy a kódolás a Nemzeti alaptanterv része legyen – fogalmazta meg Grósz Judit. Azt szeretnék elérni, hogy az általános iskolát végzett magyar diákok tudjanak alapszinten kódolni, a jelenlegi digitális írástudatlanság ugyanis blokkolni fogja az ország fejlődését. Szavait alátámasztja az IVSZ – Informatikai Vállalkozások Szövetsége idén publikált felmérése is, miszerint Magyarországon a legtöbb diák nem rendelkezik azzal a tudásszinttel, amellyel képes volna helytállni a digitális munkahelyeken, pedig a tanulmány szerint néhány éven belül nem lesz olyan állás, amelynél nélkülözhető lenne a digitális írástudás. Az informatikusok és a programozók pedig továbbra is hiányszakmák Magyarországon.

 

Kódoló kislányok

 

Az eszközhiány és a felkészültség mellett azonban sokszor még a sztereotípiákkal is meg kell küzdeni. Major Zsófia ezzel kapcsolatban elmondta: a Skool elsősorban a 8–18 éves lányokat szólítja meg, és az egynapos rendezvényeik arra irányulnak, hogy inspirálják a lányokat. „Próbáljuk már 8–10 éves korban elérni a lányokat, amikor még nem választottak pályát, és nem alakult ki, hogy mi az, amivel később biztosan nem akarnak foglalkozni. Mi nem programozó lányokat szeretnénk képezni, csak arra törekszünk, hogy az informatika és a hozzá kapcsolódó gondolkodásmód beépüljön az életükbe” – fogalmazta meg Zsófia, kiemelve: még mindig sok lányt ér olyan sztereotípia, hogy az informatika nem neki való. Ezért is tartják fontosnak, hogy olyan közegben mutassák meg nekik a technológiát, ahol nőhet az önbizalmuk, és felfedezhetik: ezen a pályán nekik is van jövőjük. Zsófia is megjegyezte: sok tradicionális munka van ma, amelyre évek múlva már nem lesz szükség, a digitális tudás azonban alapfeltétel lehet, és fel kell készíteni a gyermekeket.

 

„Az is fontos, hogy bemutassuk, miként néz ki a technológiai szektor. Ha a szülők nem ezen a területen dolgoznak, nekik sincs erről valós képük. Ezért próbáljuk őket is közelebb hozni ehhez a világhoz, és amíg a szakemberek a gyerekekkel kódolnak, mi a szülőkkel leülünk beszélgetni” – tette hozzá a Skool társalapítója, aki arról is mesélt, hogy most jön ki a nyomdából egy könyv, melynek címe: Lauren Ipsum kalandjai számítógépekkel és egyéb lehetetlenségekkel. A regény ötéves kortól ajánlott, és szintén a kódolásba vezet be egy izgalmas történeten keresztül.

 

Aki azonban minél előbb, és gyakorlatban szeretné kipróbálni a kódolást, már a hétvégén megteheti: december 12-én a Microsoft Magyarország szervezésében az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karára várnak minden érdeklődőt. A programokról és a kezdeményezésről bővebb információ a microsoft.hu/kodolj oldalon érhető el. A cég nemcsak a játékfejlesztés alapjait ismerteti meg a gyerekekkel, hanem a végén egy különleges interaktív előadás során azt is bemutatják, hogy miként jelenik meg a programozás a mindennapi élet más területein, többek között a művészetben.

 

(Készítette: Wéber Anikó)

Sokan választják a Színház-és Filmművészeti Egyetemet

Rekordszámú, 1739 jelentkezés érkezett az idén a Színház- és Filmművészeti Egyetemre (SZFE), amely a felsőoktatásért felelős államtitkársággal közösen programot indít egy új kampusz létrehozására – közölte az intézmény a június 23-ai tanévzárót követően.

Biztonságosabbá váltak a gólyatáborok

Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a tavaly nyári felsőoktatási törvénymódosításnak köszönhetően ma már biztonságosabbak a gólyatáborok. Rétvári Bence ezt arra reagálva közölte június 22-én az MTI-vel, hogy jogerősen kilenc év börtönre ítélte a harmadfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla azt a 40 éves budapesti férfit, aki 2014 augusztusában az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) fonyódligeti gólyatáborában megerőszakolt egy lányt.

A jövő mérnökeiért fejlesztenék a duális képzést

Rugalmasabbá kell tenni a duális képzés szabályozását, a vállalatok bekapcsolódása érdekében kézzel fogható ösztönzőket kell beépíteni a rendszerbe – olvasható az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) által a duális képzés sikerességének növelésére kidolgozott javaslatcsomagban.

Óvodásoknak készült mesekönyv a gyermekjogokról

Óvodásoknak szóló mesekönyv készült a gyermekjogokról, a kiadvány egyedülálló kezdeményezésnek számít – mondta Novák Krisztina, a könyvet összeállító Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) főigazgatója az M1 aktuális csatorna június 20-ai délelőtti műsorában.

A programozás már az iskolákba költözik

Pedagógusokat fog tanítani a Skool

 

A fiatal lányok technológiai oktatásával foglalkozó Skool működésének elmúlt két éve során közel 1000 lányt oktatott 100 különböző foglalkozáson keresztül, 200 önkéntes mentor segítségével. A Skool programok a résztvevő lányok életére, valamint a tech világ iránti érdeklődésükre gyakorolt hatásáról most egy átfogó felmérést is készített a Skoolt működtető alapítvány. Mindezt a tapasztalatot, valamint az alapítványban két év alatt felgyűlt tudást pedig pedagógusoknak adják át egy új, tanárokat oktató projekt keretében, melyet a Magyar Telekommal közösen indítanak.

Kilencvenezer gyerek juthat el idén Erzsébet-táborba

Mintegy kilencvenezer gyerek vesz részt idén az Erzsébet-táborok programjain az ország csaknem ezer településén 4,4 milliárd forintos állami támogatásból – mondta Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a zánkai Erzsébet Üdülőközpont és Tábor június 20-ai megnyitó ünnepségén.

Jó eredmények a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

Először osztottak diplomát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Katasztrófavédelmi Intézetének katasztrófavédelem alapszakán; összesen százöt hallgató vette át oklevelét az egyetem rektorától – közölte a honlapján az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) június 24-én.

Mit várhat el a diákmunkás?

A nyári diákmunka vállalásánál is fontos a munkaszerződés készítése, amelynek tartalmaznia kell a munkavállaló alapbérét, munkakörét, a munkavégzés helyét, a munkaviszony időtartamát, illetve azt, hogy teljes vagy részmunkaidős a foglalkoztatás – hívja fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkafelügyeleti főosztálya a tárca honlapján közzétett tájékoztatásában.

Nemzeteken átívelő tanulás

Indiai, izraeli, erdélyi diákok ismerkednek Kecskeméten

Július elején rendezik meg Kecskeméten az Európa Jövője Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Találkozót, a Csiperót, amelyre 21 ország 31 településéről érkeznek csoportok – mondta el Farkas Gábor a szervező Európa Jövője Egyesület elnöke június 21-én sajtótájékoztatón.

Javítani kell a szakképzést

Óriási a verseny a diákokért, és az oktatási intézmények egy része a minél több tanuló megszerzésének egyik eszközeként a színvonal csökkentését választja – derült ki Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökének beszédéből, aki hangsúlyozta, a magyar gazdaságnak több szakmunkásra, technikusra van szüksége. Parragh László szerint a szakképzés javítására megoldás lehet a szakgimnáziumok erősítése, a duális képzés elterjesztése, a kompetenciamérés és a tudásszint-ellenőrzés kialakítása, a digitális tudás tananyagba emelése.

Nélkülözhetetlen a digitális technikák oktatása

A digitális technikák oktatása nélkülözhetetlen, fontos, hogy a digitális eszközöket ne csak otthon használják a gyerekek, hanem az iskolákban is tanuljanak meg dolgozni, valós feladatokat megoldani velük – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke június 16-án Budapesten, az Információs Társadalom Parlamentje című rendezvényen.

Vár a Mathias Corvinus Collegium!

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) a hagyományos oktatást kiegészítő, komplex tehetséggondozási pályamodellt nyújtó intézmény, amely egészen a felső tagozatosoktól kezdve az egyetemi oktatás végéig szólítja meg a diákokat. Az intézmény által kínált képzések teljesen ingyenesek. Három kiemelt programjuk van, melyre várják a diákok, a fiatalok jelentkezését: a Fiatal Tehetség Programra szeptember 11-ig, a Középiskolás Programra június 19-ig, az Egyetemi Programra június 26-ig.

Mivel játszottak szüleink, nagyszüleink?

Magyarország 1990 előtti emblematikus polgári játékait, többek között babákat, autókat, építőkockákat, társasjátékokat, miniatűr babaházakat, valamint a játékgyártás történetét mutatja be az a kiállítás, amely Játék a városban címmel június 22-től látható az Óbudai Múzeumban Budapesten.

Drogellenes világnapi koncert a Városmajorban

A Városmajori Szabadtéri Színpadon rendezik meg június 26-án a Drogellenes Világnapi koncertet, amelyen a hazai zenei élet olyan kiváló előadói lépnek fel, mint Snétberger Ferenc, Szirtes Edina Mókus, Jammal, Szőke Nikoletta, Boggie, az InFusion Trio, a WindSingers és a Kállay-Saunders Band. A jelképes árú jeggyel látogatható koncertet idén is egész napos családi program előzi meg. A kezdeményezés célja a társadalmi összefogásra és a felelős gondolkodásra való figyelemfelhívás.

Életre kelnek a mesék

Egész nyáron át tartó eseménysorozattal várja a családokat az Interaktív Meseszínpad a Margitszigeti Szabadtéri Színpad bejáratánál, a három platánfa árnyékában hétvégenként. A közkedvelt helyszínen bábelőadások, népmesék, interaktív játékok, előadás után bábsimogató vagy kézműves foglalkozás is várja a gyerekeket és a felnőtteket. Az ingyenes gyerekprogramok a Budapesti Nyári Fesztivál ideje alatt minden szombat délelőtt 10.30-tól kezdődnek.

Keresés

Hírlevél feliratkozás
Június 2016
H K Sz Cs P Szo V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3