Romlottak a tanulók mutatói az alapkészségek terén

Az alapkészségek hiányosságait, a szegregációt és a korai iskolaelhagyást kifogásolta, emellett a diplomások arányának növelését is fejlesztendő területként jelölte meg az Európai Bizottság Magyarországról szóló országjelentésének oktatás- és szakképzés-politikai fejezete. A jelentésből kiderült, hogy romlottak a tanulók mutatói az alapkészségek terén, és egybeesés van a PISA-felmérés és az országos kompetenciafelmérés eredményei között.



 

 

Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője a jelentés március 8-ai budapesti ismertetése előtt azt mondta, szakmai, tárgyilagos, kiegyensúlyozott jelentés született, és úgy vélte, a dokumentum párbeszédet kell, hogy indítson a kormányzat, a különböző társadalmi,  ágazati szervezetek és a bizottság között. 

 

Sok az alacsony szinten teljesítő tanuló, arányuk nagyobb az alacsony társadalmi-gazdasági hátterű diákok körében. A jó társadalmi-gazdasági hátterűek felső negyedébe eső tanulók kevesebb mint 10 százaléka teljesít alacsonyan, viszont a rosszabb helyzetben lévők 50 százaléka.

 

Az eseményen elhangzott, hogy a nagy különbséghez hozzájárul a szabad iskolaválasztás. A tehetősebb szülők olyan iskolákba küldik a gyermeküket, amelyekről lehet tudni, hogy jól teljesítenek, az iskolák közötti különbség pedig később meghatározza a tanuló teljesítményét.

 

A jelentésben megállapították, hogy a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyre inkább elkülönült oktatásban részesülnek az alapfokú képzésben. Megemlítették, hogy a szegregáció különösen érinti a roma tanulókat, hiszen a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók mintegy fele roma, és ők jobban ki vannak téve a szegénység, a mélyszegénység veszélyének.

 

A végzettség nélküli korai iskolaelhagyást tekintve a jelentés azt tartalmazza, hogy az európai uniós országokban az elmúlt években csökkent ez az arány, míg Magyarországon stagnált. Az adatokból kiderült, nemcsak az EU-átlaghoz, hanem a régió országaihoz képest is elmaradásban van Magyarország. Elhangzott: azokban az országokban, ahol hatékonyan tudták emelni az oktatás minőségét, kisebb a korai iskolaelhagyás mértéke.

 

Rendszerszinten megfigyelhető, hogy azok a példák sikeresek, amikor a korai iskolaelhagyás ellen az intézmény(ek)en belül és kívül is széles az összefogás. A korai differenciálódás szintén hozzájárul az idő előtti iskolaelhagyáshoz, hiszen az „akadémiai és szakképzési utak” nagyon korán szétválnak, és a tanulók (a családjukkal) még az előtt kényszerülnek döntésre, hogy elsajátítanák a szükséges kulturális, szociális készségeket.

 

 

Segíthet a kötelező óvoda

 

Az országjelentés szerint a hátránykompenzáció és a szegregáció leküzdésében tett fontos lépés volt a hároméves kortól kötelezően bevezetendő óvodai ellátás. Ha ehhez megvan a kellő infrastrukturális feltétel és az óvodapedagógusok képzése, akkor ez kompenzálhatja a lemaradást – hangzott el. Szintén a folyamatot erősítik a különböző felzárkóztató és ösztöndíjprogramok a hátrányos és roma tanulók számára. Ezek akkor tudnak sikeresek lenni, ha az alap- és középfokú oktatás minősége is javul, továbbá a deszegregáció felé visz az iskolai körzetek kiigazítása is.

 

A korai iskolaelhagyás területét érintve megállapították, hogy a bevezetett pedagógusminősítés és a tanfelügyeleti rendszer segíthet ezt a hátrányt leküzdeni, továbbá a pedagógiai oktatási központok is segíthetnek az iskoláknak szaktanácsadással és a továbbképzési igények felmérésével.

 

A jelentés szerint a felsőoktatásban a diplomások arányának növelését segítheti a bevezetett duális képzés, illetve annak kiterjesztése. A szakképzést említve kitértek arra, hogy a magasan képzettek 3 százaléka, az alacsonyabb végzettségűek 18 százaléka munkanélküli. Az adatokból kitűnik az is, hogy hiány van a magasan képzett munkavállalókból Magyarországon. Az egész életen át tartó tanulásban is messze el vagyunk maradva az uniós átlagtól, ez a mutató Magyarországon az egyik legalacsonyabb, 3,2 százalék, míg az uniós átlag 10,7 százalék.

 

A szakképzésben részt vevő középiskolások aránya is alacsony, ezt növelheti a kormány által bevezetett duális képzés javítása vagy a 3+2 éves szakképzés bevezetése.

 

Az országjelentés kitér a tanulószerződésekre és a gyakorlati képzésre is, ezen területen a résztvevők száma nőtt, azonban a vállalati hajlandóság lassabban erősödik. Hiányoznak a jól képzett munkaadók, nincs elég gyakornoki hely vagy a felkínált helyek nem igazodnak az adott igényekhez.

 

 

(Forrás: MTI)

A régiókat segítik a közösségi képzőközpontok

Magyarország versenyképessége szempontjából mindig is meghatározó volt, hogy miként tudott megélhetést és továbbtanulást biztosítani a vidéken élők számára, és a régiók versenyhelyzetének javítását szolgálják a szeptemberben induló egyetemi közösségi képzőközpontok is – jelentette ki Palkovics László oktatásért felelős államtitkár május 28-án a Zala megyei Felsőrajkon.

Tésztahidak kötötték össze az országok egyetemeit

Az Óbudai Egyetem május 26-án hatodszor rendezte meg a RECCS Tésztahídépítő Világbajnokságot, amelynek fővédnöke Tarlós István, Budapest főpolgármestere és Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke volt. Az eddigi tizenegy alkalommal született eredmények alapján nem szerénytelenség azt állítani: a RECCS a világ legszínvonalasabb tésztahídépítő versenye.

Több millióra pályázhatnak a BGE hallgatói

Kiemelkedően sok, összesen 113 helyre jelentkezhetnek a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) hallgatói a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Kiválósági Ösztöndíjprogramjának keretében – hozták nyilvánosságra a program bejelentésekor.

Bizonyítottak a tehetségek

Átadták az idei országos középiskolai tanulmányi verseny (OKTV) díjait május 27-én Budapesten. Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár az ünnepségen kiemelte: évről évre nagy érdeklődés kíséri a versenyt, amelyen az idén az angol, a biológia és a matematika volt a legnépszerűbb tárgy, mindhárom olyan terület, amelyeknek a következő évek tehetséggondozásának fókuszába kell kerülniük.

Pedagógusképzés és tartalomfejlesztés a porondon

Négy területre: a pedagógusképzésre, a tartalomfejlesztésre, a fenntartói változásra, valamint az oktatási struktúra és infrastruktúra fejlesztésére koncentrál a Köznevelési Kerekasztal a közeljövőben – mondta Palkovics László oktatásért felelős államtitkár május 25-én este Győrben, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ), a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre által kidolgozott, Idők jelei című vitaanyagot bemutató konferencián.

Milliárdok jutnak az iskolák állami kezelésbe vételére

Ötvenötmilliárd forinttal nőnek a költségvetés kiadásai, hogy jövőre minden közoktatási intézmény állami fenntartásba, kezelésbe kerül, de ha további forrásokra lesz szükség, a kormány azt is biztosítja – mondta el az M1 aktuális csatorna május 24-ei műsorában Palkovics László oktatásért felelős államtitkár.

Komoly dilemmákról vitáztak a diákok

Izgalmas szócsatának lehettünk tanúi május 25-én a német nyelvű vitavetélkedő magyarországi döntőjében, melyen a négy legjobb magyarországi vitázó vett részt. „Beleegyezzen-e Magyarország a menekültek éves kvóta szerinti elosztásába, amennyiben az EU átvállalja a költségeket?” A négy legjobb magyar vitázónak erre a kérdésre 24 perce volt, ennyi idő alatt kellett meggyőzniük álláspontjukról a vitapartnereiket és a zsűrit.

5+1 tipp a sikeres szóbeli érettségihez

Hamarosan kezdődnek a szóbeli érettségik. A sikeres vizsgához rengeteg tételt, témakört, adatot kell feldolgozni és megtanulni. A felkészülés napjaiban érdemes megfogadni dr. Dobay Péter, a Perfekt Zrt. oktatási szakértőjének tanulási tippjeit, hogy a szóbeli érettségin sikerrel vegye mindenki az akadályokat.

Új fejezet a Szegedi Tudós Akadémia életében

A Nobel-díjas Bert Sakmann már a Szegedi Tudós Akadémia (SZTA) képzési igazgatójaként vett részt a Nobel-díjasok – Tehetséges Diákok Találkozóján Szegeden május 23-án. A világhírű kutató örömmel vállalta a közreműködést a nemzetközi szinten egyedülálló oktatási program kidolgozásában, de ellátogatott a rekordszámú gimnazista részvételével zajló laboratóriumi gyakorlatokra is, majd az SZTA másodéves hallgatóinak tudományos beszámolóit hallgatta meg.

Czibere Károly: a kormány a befogadó oktatásban hisz

A kormány az inkluzív, befogadó oktatásban hisz, célja az, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek együtt tanuljanak a nem hátrányos helyzetűekkel – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna május 25-ei, reggeli műsorában.

Szabályozzák a diákmunkát

Megjelent a Magyar Közlönyben május 20-án a szövetkezetekről szóló törvény módosítása, amely az iskolaszövetkezetek működését és a diákok tanulás melletti jövedelem- és munkatapasztalat-szerzését szabályozza, azonban a diákok és szüleik számára fontos hangsúlyozni, hogy a törvény szeptember első napján lép hatályba, így a nyári diákmunkákat az új szabályozás semmilyen szempontból nem érinti.

Mi vár az iskolákra?

Jelenleg 55 milliárd forintot költenek az önkormányzatok az oktatási intézmények működtetésére – közölte május 20-ai online fogadóóráján Palkovics László, hangsúlyozva: az állam biztosítani fogja a fenntartáshoz és a működtetéshez szükséges forrásokat.

Szavalóverseny a gyerekeknek

A világ legnagyobb magyar nyelvű szavalóversenye indul gyerekeknek és családoknak. A pályázat összeköti a magyar nyelvű embereket bárhol a világon. A feladat egyszerű, mégis izgalmas: a szavalóversenyre jelentkező gyerekeknek a Fordított Világ című verseskötetből kell kiválasztaniuk a számukra legkedvesebb, legjobban tetsző verset.

Tésztaépítés mesterfokon

Spagettiből hidat építeni? Játék ez, vagy tényleg komoly? Nos, a válasz egyértelmű: egy erős és szép híd megépítése – függetlenül attól, hogy milyen anyagból készül – komoly mérnöki feladat. Ezért az Óbudai Egyetem „RECCS 2016” névvel 2016. május 26-án tésztahídépítő világbajnokságot rendez.

Digitális tananyagként is elérhető az Ébresztő-óra

Minden elképzelést túlszárnyalt az UNICEF és a Telenor „Ébresztő-óra” nevű programja. A tervezett évi kétezer gyermek helyett ugyanis két év alatt több mint 10 ezer fiatal figyelmét sikerült felhívni alapvető jogaikra. A két szervezet folytatja együttműködését, következő állomásként bárki számára hozzáférhető, digitális változat is készül az Ébresztő-órából.

Keresés

Hírlevél feliratkozás
Május 2016
H K Sz Cs P Szo V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5