Romlottak a tanulók mutatói az alapkészségek terén

Az alapkészségek hiányosságait, a szegregációt és a korai iskolaelhagyást kifogásolta, emellett a diplomások arányának növelését is fejlesztendő területként jelölte meg az Európai Bizottság Magyarországról szóló országjelentésének oktatás- és szakképzés-politikai fejezete. A jelentésből kiderült, hogy romlottak a tanulók mutatói az alapkészségek terén, és egybeesés van a PISA-felmérés és az országos kompetenciafelmérés eredményei között.



 

 

Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője a jelentés március 8-ai budapesti ismertetése előtt azt mondta, szakmai, tárgyilagos, kiegyensúlyozott jelentés született, és úgy vélte, a dokumentum párbeszédet kell, hogy indítson a kormányzat, a különböző társadalmi,  ágazati szervezetek és a bizottság között. 

 

Sok az alacsony szinten teljesítő tanuló, arányuk nagyobb az alacsony társadalmi-gazdasági hátterű diákok körében. A jó társadalmi-gazdasági hátterűek felső negyedébe eső tanulók kevesebb mint 10 százaléka teljesít alacsonyan, viszont a rosszabb helyzetben lévők 50 százaléka.

 

Az eseményen elhangzott, hogy a nagy különbséghez hozzájárul a szabad iskolaválasztás. A tehetősebb szülők olyan iskolákba küldik a gyermeküket, amelyekről lehet tudni, hogy jól teljesítenek, az iskolák közötti különbség pedig később meghatározza a tanuló teljesítményét.

 

A jelentésben megállapították, hogy a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyre inkább elkülönült oktatásban részesülnek az alapfokú képzésben. Megemlítették, hogy a szegregáció különösen érinti a roma tanulókat, hiszen a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók mintegy fele roma, és ők jobban ki vannak téve a szegénység, a mélyszegénység veszélyének.

 

A végzettség nélküli korai iskolaelhagyást tekintve a jelentés azt tartalmazza, hogy az európai uniós országokban az elmúlt években csökkent ez az arány, míg Magyarországon stagnált. Az adatokból kiderült, nemcsak az EU-átlaghoz, hanem a régió országaihoz képest is elmaradásban van Magyarország. Elhangzott: azokban az országokban, ahol hatékonyan tudták emelni az oktatás minőségét, kisebb a korai iskolaelhagyás mértéke.

 

Rendszerszinten megfigyelhető, hogy azok a példák sikeresek, amikor a korai iskolaelhagyás ellen az intézmény(ek)en belül és kívül is széles az összefogás. A korai differenciálódás szintén hozzájárul az idő előtti iskolaelhagyáshoz, hiszen az „akadémiai és szakképzési utak” nagyon korán szétválnak, és a tanulók (a családjukkal) még az előtt kényszerülnek döntésre, hogy elsajátítanák a szükséges kulturális, szociális készségeket.

 

 

Segíthet a kötelező óvoda

 

Az országjelentés szerint a hátránykompenzáció és a szegregáció leküzdésében tett fontos lépés volt a hároméves kortól kötelezően bevezetendő óvodai ellátás. Ha ehhez megvan a kellő infrastrukturális feltétel és az óvodapedagógusok képzése, akkor ez kompenzálhatja a lemaradást – hangzott el. Szintén a folyamatot erősítik a különböző felzárkóztató és ösztöndíjprogramok a hátrányos és roma tanulók számára. Ezek akkor tudnak sikeresek lenni, ha az alap- és középfokú oktatás minősége is javul, továbbá a deszegregáció felé visz az iskolai körzetek kiigazítása is.

 

A korai iskolaelhagyás területét érintve megállapították, hogy a bevezetett pedagógusminősítés és a tanfelügyeleti rendszer segíthet ezt a hátrányt leküzdeni, továbbá a pedagógiai oktatási központok is segíthetnek az iskoláknak szaktanácsadással és a továbbképzési igények felmérésével.

 

A jelentés szerint a felsőoktatásban a diplomások arányának növelését segítheti a bevezetett duális képzés, illetve annak kiterjesztése. A szakképzést említve kitértek arra, hogy a magasan képzettek 3 százaléka, az alacsonyabb végzettségűek 18 százaléka munkanélküli. Az adatokból kitűnik az is, hogy hiány van a magasan képzett munkavállalókból Magyarországon. Az egész életen át tartó tanulásban is messze el vagyunk maradva az uniós átlagtól, ez a mutató Magyarországon az egyik legalacsonyabb, 3,2 százalék, míg az uniós átlag 10,7 százalék.

 

A szakképzésben részt vevő középiskolások aránya is alacsony, ezt növelheti a kormány által bevezetett duális képzés javítása vagy a 3+2 éves szakképzés bevezetése.

 

Az országjelentés kitér a tanulószerződésekre és a gyakorlati képzésre is, ezen területen a résztvevők száma nőtt, azonban a vállalati hajlandóság lassabban erősödik. Hiányoznak a jól képzett munkaadók, nincs elég gyakornoki hely vagy a felkínált helyek nem igazodnak az adott igényekhez.

 

 

(Forrás: MTI)

Új rektor a Budapesti Gazdasági Egyetem élén

Mandátuma lejártával leköszön rektori tisztségéről Sándorné Dr. Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Egyetem rektora. A posztot 2007. óta betöltő felsőoktatási szakember vezetése alatt a korábbi Budapesti Gazdasági Főiskola először alkalmazott tudományok főiskolája minősítést, majd egyetemi státuszt kapott, szorosra fűzte együttműködését a vállalati szektorral és elindította duális képzéseit, bővítette nemzetközi kapcsolatait.

Nyílt Társadalom Díjat adott át a CEU

Az Orvosok Határok Nélkül szervezetnek (Médecins Sans Frontières – MSF) ítélte idén a Nyílt Társadalom Díjat (CEU Open Society Prize) a Közép-európai Egyetem (CEU) a világon a humanitárius területen betöltött vezető szerepéért. Az 1994-ben létrehozott és azóta évente átnyújtott díjat Sir Karl Popper filozófus, a nyílt társadalmak ideájának kiemelkedő támogatója kapta meg elsőként. A rákövetkező években az elismerést elnyerők között volt többek között Václav Havel, Göncz Árpád, Ricardo Lagos, Carla Del Ponte, Kofi Annan, Javier Solana és Richard C. Holbrooke.

Sokan választják a Színház- és Filmművészeti Egyetemet

Rekordszámú, 1739 jelentkezés érkezett idén a Színház- és Filmművészeti Egyetemre (SZFE), amely a Felsőoktatásért Felelős Államtitkársággal közösen programot indít egy új campus létrehozására – közölte az intézmény a június 23-ai tanévzárót követően.

Mi vár ránk a 2016/17-es tanévben?

Megjelent a 2016/17-es tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet június 27-én a Magyar Közlönyben, a következő tanévben több tematikus hét is lesz majd az iskolákban. A tanítás szeptember elsején, csütörtökön kezdődik, és 2017. június 15-éig tart, a tanítási napok száma 182. A nappali oktatás munkarendje szerint működő szakgimnáziumban 180, gimnáziumban, szakközépiskolában és szakiskolában 181 nap. Az őszi szünet november 2-ától november 4-éig tart, a téli szünet pedig december 22-étől január 2-áig. A tavaszi szünet április 13-ától április 18-áig tart majd.

Hasznos volt iskolalátogatáshoz kötni a családi pótlékot

Magyarországon minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. A gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket, így az oktatáshoz való hozzájárulást is biztosítsa. A 2010/2011-es tanévtől a családi pótléknak az iskoláskorú gyermekekre tekintettel nyújtott eleme, az iskoláztatási támogatás a gyermek rendszeres iskolába járásának feltételével folyósítható.

A hatékonyabb oktatási környezetért dolgoznak

A kormány azon dolgozik, hogy az őszi tanévkezdésre az iskolák érezzék a változások kedvező hatását, és szeptemberben egy jobban működő iskolarendszerben kezdődhessen meg a tanítás – mondta Palkovics László oktatásért felelős államtitkár a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) június 25-ei, budapesti országos küldöttgyűlésén.

Együttműködik a Közös Kutatóközpont és a CEU

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) és a Közép-európai Egyetem (CEU) szándéknyilatkozatot írt alá, amely lefekteti a mindkét intézményt érintő tudományterületekre vonatkozó együttműködés alapjait.

Jó eredmények a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

Először osztottak diplomát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Katasztrófavédelmi Intézetének katasztrófavédelem alapszakán; összesen százöt hallgató vette át oklevelét az egyetem rektorától – közölte a honlapján az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) június 24-én.

Mit várhat el a diákmunkás?

A nyári diákmunka vállalásánál is fontos a munkaszerződés készítése, amelynek tartalmaznia kell a munkavállaló alapbérét, munkakörét, a munkavégzés helyét, a munkaviszony időtartamát, illetve azt, hogy teljes vagy részmunkaidős a foglalkoztatás – hívja fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkafelügyeleti főosztálya a tárca honlapján közzétett tájékoztatásában.

Napirenden a pedagógus-továbbképzés megújítása

A pedagógus-továbbképzés megújításáról, a vezető szaktanácsadói rendszer kialakításáról volt szó a többi között a köznevelési kerekasztal június 28-án Budapesten tartott tizedik ülésén. Puszter Bernadett, a köznevelés-irányítási munkacsoport vezetője az ülés után tartott sajtótájékoztatón elmondta: a pedagógusok körében erőteljes az igény a továbbképzésekre, amelyek száma várhatóan nőni fog.

Javítani kell a szakképzést

Óriási a verseny a diákokért, és az oktatási intézmények egy része a minél több tanuló megszerzésének egyik eszközeként a színvonal csökkentését választja – derült ki Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökének beszédéből, aki hangsúlyozta: a magyar gazdaságnak több szakmunkásra, technikusra van szüksége. Parragh László szerint a szakképzés javítására megoldás lehet a szakgimnáziumok erősítése, a duális képzés elterjesztése, a kompetenciamérés és a tudásszint-ellenőrzés kialakítása, a digitális tudás tananyagba emelése.

Nélkülözhetetlen a digitális technikák oktatása

A digitális technikák oktatása nélkülözhetetlen, fontos, hogy a digitális eszközöket ne csak otthon használják a gyerekek, hanem az iskolákban is tanuljanak meg dolgozni, valós feladatokat megoldani velük – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke június 16-án Budapesten, az Információs Társadalom Parlamentje című rendezvényen.

A diákok mondhatják el véleményüket

Az Országos Diákparlament 2014 után 2017 februárjában ismét Székesfehérváron ülésezik – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős helyettes államtitkára június 27-ei sajtótájékoztatóján a Fejér megyei városban. Sipos Imre elmondta, hogy a köznevelési rendszerben megvannak azok a fórumok, amelyeken a középiskolás diákság elmondhatja véleményét. Példaként említette, hogy sok iskolában kiváló diákönkormányzatok, több településen diáktanácsok működnek.

Mivel játszottak szüleink, nagyszüleink?

Magyarország 1990 előtti emblematikus polgári játékait, többek között babákat, autókat, építőkockákat, társasjátékokat, miniatűr babaházakat, valamint a játékgyártás történetét mutatja be az a kiállítás, amely Játék a városban címmel június 22-től látható az Óbudai Múzeumban Budapesten.

Drogellenes világnapi koncert a Városmajorban

A Városmajori Szabadtéri Színpadon rendezik meg június 26-án a Drogellenes Világnapi koncertet, amelyen a hazai zenei élet olyan kiváló előadói lépnek fel, mint Snétberger Ferenc, Szirtes Edina Mókus, Jammal, Szőke Nikoletta, Boggie, az InFusion Trio, a WindSingers és a Kállay-Saunders Band. A jelképes árú jeggyel látogatható koncertet idén is egész napos családi program előzi meg. A kezdeményezés célja a társadalmi összefogásra és a felelős gondolkodásra való figyelemfelhívás.

Keresés

Hírlevél feliratkozás
Június 2016
H K Sz Cs P Szo V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3