Romlottak a tanulók mutatói az alapkészségek terén

Az alapkészségek hiányosságait, a szegregációt és a korai iskolaelhagyást kifogásolta, emellett a diplomások arányának növelését is fejlesztendő területként jelölte meg az Európai Bizottság Magyarországról szóló országjelentésének oktatás- és szakképzés-politikai fejezete. A jelentésből kiderült, hogy romlottak a tanulók mutatói az alapkészségek terén, és egybeesés van a PISA-felmérés és az országos kompetenciafelmérés eredményei között.



 

 

Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője a jelentés március 8-ai budapesti ismertetése előtt azt mondta, szakmai, tárgyilagos, kiegyensúlyozott jelentés született, és úgy vélte, a dokumentum párbeszédet kell, hogy indítson a kormányzat, a különböző társadalmi,  ágazati szervezetek és a bizottság között. 

 

Sok az alacsony szinten teljesítő tanuló, arányuk nagyobb az alacsony társadalmi-gazdasági hátterű diákok körében. A jó társadalmi-gazdasági hátterűek felső negyedébe eső tanulók kevesebb mint 10 százaléka teljesít alacsonyan, viszont a rosszabb helyzetben lévők 50 százaléka.

 

Az eseményen elhangzott, hogy a nagy különbséghez hozzájárul a szabad iskolaválasztás. A tehetősebb szülők olyan iskolákba küldik a gyermeküket, amelyekről lehet tudni, hogy jól teljesítenek, az iskolák közötti különbség pedig később meghatározza a tanuló teljesítményét.

 

A jelentésben megállapították, hogy a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyre inkább elkülönült oktatásban részesülnek az alapfokú képzésben. Megemlítették, hogy a szegregáció különösen érinti a roma tanulókat, hiszen a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók mintegy fele roma, és ők jobban ki vannak téve a szegénység, a mélyszegénység veszélyének.

 

A végzettség nélküli korai iskolaelhagyást tekintve a jelentés azt tartalmazza, hogy az európai uniós országokban az elmúlt években csökkent ez az arány, míg Magyarországon stagnált. Az adatokból kiderült, nemcsak az EU-átlaghoz, hanem a régió országaihoz képest is elmaradásban van Magyarország. Elhangzott: azokban az országokban, ahol hatékonyan tudták emelni az oktatás minőségét, kisebb a korai iskolaelhagyás mértéke.

 

Rendszerszinten megfigyelhető, hogy azok a példák sikeresek, amikor a korai iskolaelhagyás ellen az intézmény(ek)en belül és kívül is széles az összefogás. A korai differenciálódás szintén hozzájárul az idő előtti iskolaelhagyáshoz, hiszen az „akadémiai és szakképzési utak” nagyon korán szétválnak, és a tanulók (a családjukkal) még az előtt kényszerülnek döntésre, hogy elsajátítanák a szükséges kulturális, szociális készségeket.

 

 

Segíthet a kötelező óvoda

 

Az országjelentés szerint a hátránykompenzáció és a szegregáció leküzdésében tett fontos lépés volt a hároméves kortól kötelezően bevezetendő óvodai ellátás. Ha ehhez megvan a kellő infrastrukturális feltétel és az óvodapedagógusok képzése, akkor ez kompenzálhatja a lemaradást – hangzott el. Szintén a folyamatot erősítik a különböző felzárkóztató és ösztöndíjprogramok a hátrányos és roma tanulók számára. Ezek akkor tudnak sikeresek lenni, ha az alap- és középfokú oktatás minősége is javul, továbbá a deszegregáció felé visz az iskolai körzetek kiigazítása is.

 

A korai iskolaelhagyás területét érintve megállapították, hogy a bevezetett pedagógusminősítés és a tanfelügyeleti rendszer segíthet ezt a hátrányt leküzdeni, továbbá a pedagógiai oktatási központok is segíthetnek az iskoláknak szaktanácsadással és a továbbképzési igények felmérésével.

 

A jelentés szerint a felsőoktatásban a diplomások arányának növelését segítheti a bevezetett duális képzés, illetve annak kiterjesztése. A szakképzést említve kitértek arra, hogy a magasan képzettek 3 százaléka, az alacsonyabb végzettségűek 18 százaléka munkanélküli. Az adatokból kitűnik az is, hogy hiány van a magasan képzett munkavállalókból Magyarországon. Az egész életen át tartó tanulásban is messze el vagyunk maradva az uniós átlagtól, ez a mutató Magyarországon az egyik legalacsonyabb, 3,2 százalék, míg az uniós átlag 10,7 százalék.

 

A szakképzésben részt vevő középiskolások aránya is alacsony, ezt növelheti a kormány által bevezetett duális képzés javítása vagy a 3+2 éves szakképzés bevezetése.

 

Az országjelentés kitér a tanulószerződésekre és a gyakorlati képzésre is, ezen területen a résztvevők száma nőtt, azonban a vállalati hajlandóság lassabban erősödik. Hiányoznak a jól képzett munkaadók, nincs elég gyakornoki hely vagy a felkínált helyek nem igazodnak az adott igényekhez.

 

 

(Forrás: MTI)

Kezdeményezik a BME GTK ELTE-hez való csatlakozását

Az EMMI Oktatásért Felelős Államtitkársága a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetemen hónapok óta fennálló, sajtónyilvánosságot is kapott konfliktusos helyzettel kapcsolatban kezdeményezi, hogy a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara 2017. augusztus 1-jétől az ELTE részeként működjön tovább.

Jövőre is folytatódik az oktatói bérek emelése

Jövőre is folytatódik az oktatói bérek emelése: az idén januári 15 százalék után 2017 januárjában további öt százalékkal nőnek a keresetek a felsőoktatásban – mondta Palkovics László oktatásért felelős államtitkár december 1-én.

A felsőoktatás fontos feladata, hogy nemzetközivé váljon

A magyar felsőoktatás egyik legfontosabb feladata, hogy nemzetközivé váljon, ezt pedig csak az oktatók segítségével érheti el – mondta az oktatásért felelős államtitkár a rektori, valamint az egyetemi és főiskolai tanári kinevezések átadásakor, november 25-én Budapesten.

Még lehet jelentkezni a felvételi vizsgákra

Azoknak az általános iskolai tanulóknak, akik központi írásbeli vizsgát szeretnének tenni, 2016. december 9-éig, péntekig kell jelentkezniük abba a középiskolába, ahol a vizsgát le kívánják tenni.

IKT-eszközökkel a tanórák színesítéséért

Jelenleg 240, gyakorló tanárok által feltöltött, kreatív és innovatív módszertani anyag található a Digitális Módszertárban. Ennek célja, hogy támogassa a pedagógusok szakmai fejlődését, valamint hogy a tanárokat jó példák bemutatására, az egymástól való tanulásra és tudásmegosztásra ösztönözze. A 2016-ban beérkezett módszertani ötletek legjobbjait Digitális Pedagógus Díjjal jutalmazta a Tempus Közalapítvány. A díjakat november 26-án adták át a Digitális pedagógus konferencián.

Ők Rátz Tanár Úr mai utódai

A kiemelkedő tanáregyéniségeket díjazták

 

Ismét kilenc tanár vehette át a mai napon a másfél millió forintos pénzjutalommal járó Rátz Tanár Úr Életműdíjat, amely a hazai természettudományos oktatás és egyben a közoktatás egyik legrangosabb elismerésévé vált az elmúlt években.

Ismét Nobel-díjassal találkoztak a fiatal szegedi kutatók

Idén a Szent-Györgyi Talentum Díj helyett Szent-Györgyi Emléklapot adtak át a legjelentősebb szegedi felfedezésért. Újra a tehetséggondozásé volt a főszerep Szegeden: óriási érdeklődés mellett már nyolcadik alkalommal rendezték meg november 25-én a Nobel-díjasok és Tehetséges Diákok Találkozóját a városban.

Az egyetem napját ünnepelték

Idén hetedik alkalommal ünnepelte meg november 21-én az Óbudai Egyetem megalakulásának tiszteletére az Egyetem Napját, s ezen a napon lépett hivatalba az intézmény új kancellárja, Szigeti Ádám.

Elérhetők az iskolák felvételi tájékoztatói

Az Oktatási Hivatal (OH) nyilvánosságra hozta a központi írásbeli felvételi vizsgát hirdető középiskolai feladatellátási helyek listáját, valamint azt az elektronikus keresőfelületet, amelyen a tanulók és szüleik a középfokú intézmények felvételi tájékoztatói és meghirdetett tanulmányi területeik között tallózhatnak.

Langerné: fontos a tanodák rendszerbe illesztése

Nagyon fontos a tanodák hosszú távú finanszírozásának megoldása, ezért megkezdődött a munka arról, hogy ezt miként lehetne biztosítani, illetve hogyan lehetne a tanodákat a rendszerbe illeszteni – mondta Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár november 30-án Budapesten, a II. Országos tanodakonferencián.

Czibere: kétmilliárd forint gyermekvédelmi pályázatokra

Pályázatot hirdet a gyermekotthonokban elhelyezettek életkezdési feltételeinek javítására, valamint a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok fejlesztésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), mindkét pályázat keretösszege egymilliárd forint – jelentette be Czibere Károly, az Emmi szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára november 16-án Budapesten.

Gyönyörű környezetben tanulhatunk

Az utóbbi években épült vagy felújított épületek seregszemléje az Év Homlokzata Pályázat, melynek díjait november 3-án adták át. Az építészek és kivitelezők számára meghirdetett versenyre idén 243 nevezés érkezett az alábbi öt kategóriában: családi ház, társasház, középület, panel és műemlék-felújítás. Az Év Homlokzata 2016 középület kategória nyertese a Teampannon Kft. és az O'Donnell + Tuomey Ltd., a budapesti Közép-Európai Egyetem (CEU) Belvárosi Campusának tervezéséért.

Reformáció kortárs szemmel

REFORMÁCIÓ – Kortárs szemmel címmel kreatív pályázatot hirdet a Reformáció Emlékbizottság, ahol a pályázók friss vizuális eszközökkel újragondolhatják a reformáció egy kiemelkedő eseményét, jelképét vagy alakját.

Kodály emléke tovább él

A nép legjobban a népdalain keresztül ismerhető meg – vallotta Kodály Zoltán, akinek egész életében központi szerepet játszott a tanítás és a tanulás. Alakját és a ránk hagyott gazdag életművét a fiatalabb generációknak is meg kell ismernie, ezért Kodály Zoltán születésének 135. és halálának 50. évfordulója alkalmából országos műveltségi vetélkedőt rendeznek 5. –  8. osztályos diákok számára.

Ismét elérhetőek az üdülési pályázatok

Ismét elérhetőek az Erzsébet-program kedvezményes pihenési lehetőségei a nyugdíjasok, a nagycsaládosok valamint a fogyatékossággal élő személyek számára. A pályázatokra a nyugdíjasok és a fogyatékossággal élők már jelentkezhetnek a létszámkeret kimerüléséig, de legkésőbb november 25-ig.

Keresés

Hírlevél feliratkozás
December 2016
H K Sz Cs P Szo V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1