A digitális oktatás pszichológiáját kutatta a Telenor

„A gyerekek rájönnek, hogy az internet tanulásra is használható”

 

A Telenor digitális oktatási programja, a Hipersuli sikeresen zárta első teljes iskolai félévét. A kezdeményezésben részt vevő diákok, pedagógusok és szülők bevonásával hatástanulmány készül, amelynek eredményei felgyorsíthatják a digitális eszközök és módszerek széles körű bevezetését az oktatásba. Most az első körös eredményekről számolt be a Telenor.

 

 

 

 

A Telenor digitális oktatási programja, a Hipersuli 2015 májusában indult öt iskola 15 osztályában, 354 gyermek és 32 pedagógus bevonásával. A modellprojektet már a 2013/2014-es tanévben egy egyosztályos pilot előzte meg, így a szakértők a rendelkezésre álló tapasztalatokkal vághattak bele az ország különböző térségeiben élő gyermekek digitális oktatásának fejlesztésébe. A Hipersuli megvalósításában a Telenor oktatási célokra is alkalmas digitális eszközökkel – nagy kijelzős, billentyűzettel rendelkező táblagépek – és Hipernet hozzáféréssel látja el a szakmai alapon kiválasztott intézményeket, a részt vevő pedagógusok számára pedig együttműködő partnere, a Microsoft segítségével a megfelelő pedagógus-képzési programokat is biztosítja. A Hipersuli célja, hogy a pedagógusok mély szakmai bevonásával a digitális oktatás területén úttörő módon alkalmazza a technológiai eszközöket és feltárja a digitális oktatás gyors elterjesztésének kritériumait, a jövőben az oktatás bármely szereplője számára felhasználható tapasztalatokat gyűjtsön és osszon meg. A Telenor ennek érdekében a résztvevőkkel fókusz csoportos, kérdőíves és pszichológiai kutatást is folytat, melynek első féléves eredményei most napvilágot láttak.

 

 

Motiváltabb diákokra számítanak a pedagógusok

 

A Hipersuli programjában részt vevő tanárok nem csupán a gyerekek, hanem saját fejlődésük szempontjából is örülnek annak, hogy a projekt részesei lehetnek – állapította meg a Telenor kutatása, amely a Hipersulival kapcsolatos várakozásokat mérte fel. A diákok többsége izgatottan várta a táblagépes órákat: szerintük az eszköz használata izgalmassá, változatossá, játékossá teszi a tanórákat. A gyerekek szerint eredményeik is javulhatnak a digitális oktatás hatására, és megtanulják okosan használni az internetet is. A szülők is osztják gyerekeik optimizmusát, döntő többségük szerint jó hatással lesz a tanulmányokra a digitális eszközök használata.

 

 

 

 

Éjjel-nappal internet

 

A kutatás kitért a diákok internetezési szokásainak megismerésére is. A programban részt vevő 2.-10. osztályos diákok 26 százalékának valamelyik eszközén mindig be van kapcsolva a net, és további 14 százalékuk is napi 3-5 órát netezik. Az internetet a diákok háromnegyede használja játékra, és 76 százalékuk közösségi oldalon is regisztrált már. Legnépszerűbb a Facebook, 32 százalékuk pedig az Instagramon is megosztja fényképeit, videóit. A válaszadók csaknem harmada szeretné, ha nem maradna nyoma, miről chatel ismerőseivel, így a Snapchaten kommunikál. Legalább alkalmanként mindenki tanul is az internet segítségével, leggyakrabban információkat keresnek (82 százalék) egy-egy témáról, és a válaszadók negyede chaten is meg szokta kérdezni osztálytársait, ismerőseit egy-egy feladatról.

 

 

Tisztában vannak a veszélyekkel

 

A gyerekek tapasztalata szerint az internet használata inkább veszélyes, mint ártalmatlan. Közel 60 százalékukkal már előfordult, hogy kéretlen levelet kaptak, felnőtteknek szóló tartalomra bukkantak, megfenyegették vagy csúfolták őket a neten. Ugyanakkor a válaszadó szülők csaknem fele szerint még semmilyen negatív hatás nem érte gyermeküket netezés közben, vagyis valószínűsíthető, a gyerekek nem minden esetben számolnak be ezekről a támadásokról, vagy inkább kortársaikkal osztják meg az élményeket.

 

A Telenor a Hipersuli program keretében a biztonságos internetezésről is készített tananyagot, hogy segítse a gyerekeket a zaklatás, a negatív hatások elkerülésében. A diákok a felmérés szerint egész jól ismerik, hogy lehet megelőzni a bajt, 70-80 százalékuk hallott már az adatvédelemről, a biztonságos jelszavakról és a vírusvédelemről.

 

A Hipersuliba bevont iskolák és tantárgyak:

 

Eötvös József Általános Iskola, Ercsi: matematika, magyar nyelv és irodalom, környezetismeret, angol

 

Németh László Gimnázium és Általános Iskola, Hódmezővásárhely: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, természetismeret

 

Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola, Törökbálint: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, kémia, fizika, földrajz, vizuális kultúra, angol, francia, német, informatika

 

Szent Imre Katolikus Általános Iskola, Zsombó: magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, történelem, angol és informatika.

 

Áldás utcai Általános Iskola, Budapest: magyar nyelv és irodalom, erkölcstan

Új rektor a Budapesti Gazdasági Egyetem élén

Mandátuma lejártával leköszön rektori tisztségéről Sándorné dr. Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) rektora. A posztot 2007 óta betöltő felsőoktatási szakember vezetése alatt a korábbi Budapesti Gazdasági Főiskola először alkalmazott tudományok főiskolája minősítést, majd egyetemi státuszt kapott, szorosra fűzte együttműködését a vállalati szektorral és elindította duális képzéseit, bővítette nemzetközi kapcsolatait.

Nyílt Társadalom Díjat adott át a CEU

Az Orvosok Határok Nélkül szervezetnek (Médecins Sans Frontières – MSF) ítélte idén a Nyílt Társadalom Díjat (CEU Open Society Prize) a Közép-európai Egyetem (CEU) a világon a humanitárius területen betöltött vezető szerepéért. Az 1994-ben létrehozott és azóta évente átnyújtott díjat Sir Karl Popper filozófus, a nyílt társadalmak ideájának kiemelkedő támogatója kapta meg elsőként. A rákövetkező években az elismerést elnyerők között volt többek között Václav Havel, Göncz Árpád, Ricardo Lagos, Carla Del Ponte, Kofi Annan, Javier Solana és Richard C. Holbrooke.

Sokan választják a Színház- és Filmművészeti Egyetemet

Rekordszámú, 1739 jelentkezés érkezett idén a Színház- és Filmművészeti Egyetemre (SZFE), amely a Felsőoktatásért Felelős Államtitkársággal közösen programot indít egy új campus létrehozására – közölte az intézmény a június 23-ai tanévzárót követően.

A munkahelyi bölcsődéket támogatja a kormány

A munkahelyi bölcsődék működtetését jövőre egymilliárd forinttal támogatja a kormány. Ez azt jelenti, hogy az ilyen bölcsődéket fenntartó cégek az e célú működtetési költségeiket leírhatják a társasági adóalapjukból – közölte Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár június 23-án Budapesten, amikor együttműködési megállapodást kötött a Magyar Bölcsődék Egyesületével (MBE).

Hasznos volt iskolalátogatáshoz kötni a családi pótlékot

Magyarországon minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. A gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket, így az oktatáshoz való hozzájárulást is biztosítsa. A 2010/2011-es tanévtől a családi pótléknak az iskoláskorú gyermekekre tekintettel nyújtott eleme, az iskoláztatási támogatás a gyermek rendszeres iskolába járásának feltételével folyósítható.

A hatékonyabb oktatási környezetért dolgoznak

A kormány azon dolgozik, hogy az őszi tanévkezdésre az iskolák érezzék a változások kedvező hatását, és szeptemberben egy jobban működő iskolarendszerben kezdődhessen meg a tanítás – mondta Palkovics László oktatásért felelős államtitkár a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) június 25-ei, budapesti országos küldöttgyűlésén.

Együttműködik a Közös Kutatóközpont és a CEU

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) és a Közép-európai Egyetem (CEU) szándéknyilatkozatot írt alá, amely lefekteti a mindkét intézményt érintő tudományterületekre vonatkozó együttműködés alapjait.

Jó eredmények a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

Először osztottak diplomát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Katasztrófavédelmi Intézetének katasztrófavédelem alapszakán; összesen százöt hallgató vette át oklevelét az egyetem rektorától – közölte a honlapján az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) június 24-én.

Mit várhat el a diákmunkás?

A nyári diákmunka vállalásánál is fontos a munkaszerződés készítése, amelynek tartalmaznia kell a munkavállaló alapbérét, munkakörét, a munkavégzés helyét, a munkaviszony időtartamát, illetve azt, hogy teljes vagy részmunkaidős a foglalkoztatás – hívja fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkafelügyeleti főosztálya a tárca honlapján közzétett tájékoztatásában.

Napirenden a pedagógus-továbbképzés megújítása

A pedagógus-továbbképzés megújításáról, a vezető szaktanácsadói rendszer kialakításáról volt szó a többi között a Köznevelési Kerekasztal június 28-án Budapesten tartott tízedik ülésén. Puszter Bernadett, a köznevelés-irányítási munkacsoport vezetője az ülés után tartott sajtótájékoztatón elmondta: a pedagógusok körében erőteljes az igény a továbbképzésekre, amelyek száma várhatóan nőni fog.

Javítani kell a szakképzést

Óriási a verseny a diákokért, és az oktatási intézmények egy része a minél több tanuló megszerzésének egyik eszközeként a színvonal csökkentését választja – derült ki Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökének beszédéből, aki hangsúlyozta: a magyar gazdaságnak több szakmunkásra, technikusra van szüksége. Parragh László szerint a szakképzés javítására megoldás lehet a szakgimnáziumok erősítése, a duális képzés elterjesztése, a kompetenciamérés és a tudásszint-ellenőrzés kialakítása, a digitális tudás tananyagba emelése.

Nélkülözhetetlen a digitális technikák oktatása

A digitális technikák oktatása nélkülözhetetlen, fontos, hogy a digitális eszközöket ne csak otthon használják a gyerekek, hanem az iskolákban is tanuljanak meg dolgozni, valós feladatokat megoldani velük – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke június 16-án Budapesten, az Információs Társadalom Parlamentje című rendezvényen.

A diákok mondhatják el véleményüket

Az Országos Diákparlament 2014 után 2017 februárjában ismét Székesfehérváron ülésezik – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős helyettes államtitkára június 27-ei sajtótájékoztatóján a Fejér megyei városban. Sipos Imre elmondta, hogy a köznevelési rendszerben megvannak azok a fórumok, amelyeken a középiskolás diákság elmondhatja véleményét. Példaként említette, hogy sok iskolában kiváló diákönkormányzatok, több településen diáktanácsok működnek.

Mivel játszottak szüleink, nagyszüleink?

Magyarország 1990 előtti emblematikus polgári játékait, többek között babákat, autókat, építőkockákat, társasjátékokat, miniatűr babaházakat, valamint a játékgyártás történetét mutatja be az a kiállítás, amely Játék a városban címmel június 22-től látható az Óbudai Múzeumban Budapesten.

Drogellenes világnapi koncert a Városmajorban

A Városmajori Szabadtéri Színpadon rendezik meg június 26-án a Drogellenes Világnapi koncertet, amelyen a hazai zenei élet olyan kiváló előadói lépnek fel, mint Snétberger Ferenc, Szirtes Edina Mókus, Jammal, Szőke Nikoletta, Boggie, az InFusion Trio, a WindSingers és a Kállay-Saunders Band. A jelképes árú jeggyel látogatható koncertet idén is egész napos családi program előzi meg. A kezdeményezés célja a társadalmi összefogásra és a felelős gondolkodásra való figyelemfelhívás.

Keresés

Hírlevél feliratkozás
Június 2016
H K Sz Cs P Szo V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3