A pedagógusok és az oktatók is többet vihetnek haza

Szeptembertől ismét emelkednek a pedagógusbérek, 3,4 százalékkal vihetnek haza többet a pedagógusok, ez havonta 3–15 ezer forint közötti összeget jelent az érintetteknek – közölte Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkára január 6-án Budapesten. Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a felsőoktatásban is elindult a már korábban bejelentett béremelés.

 

 

 

 

Czunyiné Bertalan Judit sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kormány 2013-ban indította el a rendszerváltás utáni legnagyobb béremelési programot, amely 2017-ig tart, és öt év alatt átlagosan mintegy 50 százalékos emelést jelent.

 

Az államtitkár példaként említette, hogy egy főiskolai végzettségű, I. kategóriába tartozó, 19 éve dolgozó tanár 2013-ban 149 145 forintot keresett, 2015 szeptemberében ez az összeg 257 150 forintra emelkedett, 2017-ben pedig 274 050 forint lesz. Egyetemi végzettség esetén 2013-ban 172 900 forintot keresett egy pedagógus, ez tavaly 283 794 forintra nőtt, 2017-ben pedig 304 500 forintra emelkedik majd.

 

Pedagógus II. besorolás esetén jelenleg egy főiskolai végzettségű pedagógus 282 865 forintot keres, amely 2017-ben 301 455 forintra nő, míg egyetemi végzettség esetén a jelenlegi 312 173 forintról 334 950 forintra. Czunyiné Bertalan Judit hangsúlyozta: a béremelés garanciái az életpályamodellben és a költségvetésben is biztosítottak.

 

 

A felsőoktatásban is béremelések jönnek

 

Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a felsőoktatásban is elindult a már korábban bejelentett béremelés. Így január 1-jével az oktatói-kutatói kör bére első lépésként 15 százalékkal nőtt, amit 2017-ben és 2018-ban további öt-öt százalékos emelés követ. Az egyetemi tanárok bére például jelenleg 437 ezer forint, amely 2018-ra eléri az 554 ezer forintot – magyarázta. Az államtitkár hangsúlyozta: a bértábla rendezésének költsége összesen 15,8 milliárd forint, melyet teljes egészében tartalmaz a költségvetés.

 

Hozzátette: 2008 óta a felsőoktatásban a bértábla nem változott, a jövedelemszint ugyan módosult, csaknem 20 százalékkal, de ennek az intézmények közötti és belüli eloszlása nem volt egyenletes. Elmondta azt is, hogy a nem oktatói kör számára 150 ezer forintos bérminimumot határoztak meg, amelyet az intézmények gazdálkodnak ki. Ez a teljes rendszer szintjén ötmilliárdot jelent, ami a felsőoktatási költségvetés egy százaléka – fűzte hozzá Palkovics László.

 

Megemlítette, hogy a felsőoktatás átalakításáról szóló stratégia elfogadása után először strukturális átalakítások zajlottak, amelyek után ebben az évben elkezdődhetnek a tartalmi átalakítások is. Utóbbinak része lesz majd az új nemzeti kiválósági program, amelynek részleteit nemsokára bejelentik – tette hozzá.

 

(Forrás: MTI)

Új rektor a Budapesti Gazdasági Egyetem élén

Mandátuma lejártával leköszön rektori tisztségéről Sándorné dr. Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) rektora. A posztot 2007 óta betöltő felsőoktatási szakember vezetése alatt a korábbi Budapesti Gazdasági Főiskola először alkalmazott tudományok főiskolája minősítést, majd egyetemi státuszt kapott, szorosra fűzte együttműködését a vállalati szektorral és elindította duális képzéseit, bővítette nemzetközi kapcsolatait.

Nyílt Társadalom Díjat adott át a CEU

Az Orvosok Határok Nélkül szervezetnek (Médecins Sans Frontières – MSF) ítélte idén a Nyílt Társadalom Díjat (CEU Open Society Prize) a Közép-európai Egyetem (CEU) a világon a humanitárius területen betöltött vezető szerepéért. Az 1994-ben létrehozott és azóta évente átnyújtott díjat Sir Karl Popper filozófus, a nyílt társadalmak ideájának kiemelkedő támogatója kapta meg elsőként. A rákövetkező években az elismerést elnyerők között volt többek között Václav Havel, Göncz Árpád, Ricardo Lagos, Carla Del Ponte, Kofi Annan, Javier Solana és Richard C. Holbrooke.

Sokan választják a Színház- és Filmművészeti Egyetemet

Rekordszámú, 1739 jelentkezés érkezett idén a Színház- és Filmművészeti Egyetemre (SZFE), amely a Felsőoktatásért Felelős Államtitkársággal közösen programot indít egy új campus létrehozására – közölte az intézmény a június 23-ai tanévzárót követően.

A munkahelyi bölcsődéket támogatja a kormány

A munkahelyi bölcsődék működtetését jövőre egymilliárd forinttal támogatja a kormány. Ez azt jelenti, hogy az ilyen bölcsődéket fenntartó cégek az e célú működtetési költségeiket leírhatják a társasági adóalapjukból – közölte Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár június 23-án Budapesten, amikor együttműködési megállapodást kötött a Magyar Bölcsődék Egyesületével (MBE).

Hasznos volt iskolalátogatáshoz kötni a családi pótlékot

Magyarországon minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. A gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket, így az oktatáshoz való hozzájárulást is biztosítsa. A 2010/2011-es tanévtől a családi pótléknak az iskoláskorú gyermekekre tekintettel nyújtott eleme, az iskoláztatási támogatás a gyermek rendszeres iskolába járásának feltételével folyósítható.

A hatékonyabb oktatási környezetért dolgoznak

A kormány azon dolgozik, hogy az őszi tanévkezdésre az iskolák érezzék a változások kedvező hatását, és szeptemberben egy jobban működő iskolarendszerben kezdődhessen meg a tanítás – mondta Palkovics László oktatásért felelős államtitkár a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) június 25-ei, budapesti országos küldöttgyűlésén.

Együttműködik a Közös Kutatóközpont és a CEU

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) és a Közép-európai Egyetem (CEU) szándéknyilatkozatot írt alá, amely lefekteti a mindkét intézményt érintő tudományterületekre vonatkozó együttműködés alapjait.

Jó eredmények a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

Először osztottak diplomát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Katasztrófavédelmi Intézetének katasztrófavédelem alapszakán; összesen százöt hallgató vette át oklevelét az egyetem rektorától – közölte a honlapján az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) június 24-én.

Mit várhat el a diákmunkás?

A nyári diákmunka vállalásánál is fontos a munkaszerződés készítése, amelynek tartalmaznia kell a munkavállaló alapbérét, munkakörét, a munkavégzés helyét, a munkaviszony időtartamát, illetve azt, hogy teljes vagy részmunkaidős a foglalkoztatás – hívja fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkafelügyeleti főosztálya a tárca honlapján közzétett tájékoztatásában.

Napirenden a pedagógus-továbbképzés megújítása

A pedagógus-továbbképzés megújításáról, a vezető szaktanácsadói rendszer kialakításáról volt szó a többi között a Köznevelési Kerekasztal június 28-án Budapesten tartott tízedik ülésén. Puszter Bernadett, a köznevelés-irányítási munkacsoport vezetője az ülés után tartott sajtótájékoztatón elmondta: a pedagógusok körében erőteljes az igény a továbbképzésekre, amelyek száma várhatóan nőni fog.

Javítani kell a szakképzést

Óriási a verseny a diákokért, és az oktatási intézmények egy része a minél több tanuló megszerzésének egyik eszközeként a színvonal csökkentését választja – derült ki Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökének beszédéből, aki hangsúlyozta: a magyar gazdaságnak több szakmunkásra, technikusra van szüksége. Parragh László szerint a szakképzés javítására megoldás lehet a szakgimnáziumok erősítése, a duális képzés elterjesztése, a kompetenciamérés és a tudásszint-ellenőrzés kialakítása, a digitális tudás tananyagba emelése.

Nélkülözhetetlen a digitális technikák oktatása

A digitális technikák oktatása nélkülözhetetlen, fontos, hogy a digitális eszközöket ne csak otthon használják a gyerekek, hanem az iskolákban is tanuljanak meg dolgozni, valós feladatokat megoldani velük – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke június 16-án Budapesten, az Információs Társadalom Parlamentje című rendezvényen.

A diákok mondhatják el véleményüket

Az Országos Diákparlament 2014 után 2017 februárjában ismét Székesfehérváron ülésezik – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős helyettes államtitkára június 27-ei sajtótájékoztatóján a Fejér megyei városban. Sipos Imre elmondta, hogy a köznevelési rendszerben megvannak azok a fórumok, amelyeken a középiskolás diákság elmondhatja véleményét. Példaként említette, hogy sok iskolában kiváló diákönkormányzatok, több településen diáktanácsok működnek.

Mivel játszottak szüleink, nagyszüleink?

Magyarország 1990 előtti emblematikus polgári játékait, többek között babákat, autókat, építőkockákat, társasjátékokat, miniatűr babaházakat, valamint a játékgyártás történetét mutatja be az a kiállítás, amely Játék a városban címmel június 22-től látható az Óbudai Múzeumban Budapesten.

Drogellenes világnapi koncert a Városmajorban

A Városmajori Szabadtéri Színpadon rendezik meg június 26-án a Drogellenes Világnapi koncertet, amelyen a hazai zenei élet olyan kiváló előadói lépnek fel, mint Snétberger Ferenc, Szirtes Edina Mókus, Jammal, Szőke Nikoletta, Boggie, az InFusion Trio, a WindSingers és a Kállay-Saunders Band. A jelképes árú jeggyel látogatható koncertet idén is egész napos családi program előzi meg. A kezdeményezés célja a társadalmi összefogásra és a felelős gondolkodásra való figyelemfelhívás.

Keresés

Hírlevél feliratkozás
Június 2016
H K Sz Cs P Szo V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3