A pedagógusok és az oktatók is többet vihetnek haza

Szeptembertől ismét emelkednek a pedagógusbérek, 3,4 százalékkal vihetnek haza többet a pedagógusok, ez havonta 3–15 ezer forint közötti összeget jelent az érintetteknek – közölte Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkára január 6-án Budapesten. Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a felsőoktatásban is elindult a már korábban bejelentett béremelés.

 

 

 

 

Czunyiné Bertalan Judit sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kormány 2013-ban indította el a rendszerváltás utáni legnagyobb béremelési programot, amely 2017-ig tart, és öt év alatt átlagosan mintegy 50 százalékos emelést jelent.

 

Az államtitkár példaként említette, hogy egy főiskolai végzettségű, I. kategóriába tartozó, 19 éve dolgozó tanár 2013-ban 149 145 forintot keresett, 2015 szeptemberében ez az összeg 257 150 forintra emelkedett, 2017-ben pedig 274 050 forint lesz. Egyetemi végzettség esetén 2013-ban 172 900 forintot keresett egy pedagógus, ez tavaly 283 794 forintra nőtt, 2017-ben pedig 304 500 forintra emelkedik majd.

 

Pedagógus II. besorolás esetén jelenleg egy főiskolai végzettségű pedagógus 282 865 forintot keres, amely 2017-ben 301 455 forintra nő, míg egyetemi végzettség esetén a jelenlegi 312 173 forintról 334 950 forintra. Czunyiné Bertalan Judit hangsúlyozta: a béremelés garanciái az életpályamodellben és a költségvetésben is biztosítottak.

 

 

A felsőoktatásban is béremelések jönnek

 

Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a felsőoktatásban is elindult a már korábban bejelentett béremelés. Így január 1-jével az oktatói-kutatói kör bére első lépésként 15 százalékkal nőtt, amit 2017-ben és 2018-ban további öt-öt százalékos emelés követ. Az egyetemi tanárok bére például jelenleg 437 ezer forint, amely 2018-ra eléri az 554 ezer forintot – magyarázta. Az államtitkár hangsúlyozta: a bértábla rendezésének költsége összesen 15,8 milliárd forint, melyet teljes egészében tartalmaz a költségvetés.

 

Hozzátette: 2008 óta a felsőoktatásban a bértábla nem változott, a jövedelemszint ugyan módosult, csaknem 20 százalékkal, de ennek az intézmények közötti és belüli eloszlása nem volt egyenletes. Elmondta azt is, hogy a nem oktatói kör számára 150 ezer forintos bérminimumot határoztak meg, amelyet az intézmények gazdálkodnak ki. Ez a teljes rendszer szintjén ötmilliárdot jelent, ami a felsőoktatási költségvetés egy százaléka – fűzte hozzá Palkovics László.

 

Megemlítette, hogy a felsőoktatás átalakításáról szóló stratégia elfogadása után először strukturális átalakítások zajlottak, amelyek után ebben az évben elkezdődhetnek a tartalmi átalakítások is. Utóbbinak része lesz majd az új nemzeti kiválósági program, amelynek részleteit nemsokára bejelentik – tette hozzá.

 

(Forrás: MTI)

Tésztahidak kötötték össze az országok egyetemeit

Az Óbudai Egyetem május 26-án hatodszor rendezte meg a RECCS Tésztahídépítő Világbajnokságot, amelynek fővédnöke Tarlós István, Budapest főpolgármestere és Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke volt. Az eddigi tizenegy alkalommal született eredmények alapján nem szerénytelenség azt állítani: a RECCS a világ legszínvonalasabb tésztahídépítő versenye.

Több millióra pályázhatnak a BGE hallgatói

Kiemelkedően sok, összesen 113 helyre jelentkezhetnek a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) hallgatói a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Kiválósági Ösztöndíjprogramjának keretében – hozták nyilvánosságra a program bejelentésekor.

Közgazdasági kiválósági ösztöndíjprogramot indít az MNB

Százhatvanmillió forintos közgazdasági kiválósági ösztöndíjprogramot indít a 2016/2017-es tanévben a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a gazdaságtudományi területen tanuló hallgatók közül egy évben több mint ötszázan kaphatnak támogatást – közölték a jegybank május 24-ei, budapesti sajtótájékoztatóján.

Bizonyítottak a tehetségek

Átadták az idei országos középiskolai tanulmányi verseny (OKTV) díjait május 27-én Budapesten. Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár az ünnepségen kiemelte: évről évre nagy érdeklődés kíséri a versenyt, amelyen az idén az angol, a biológia és a matematika volt a legnépszerűbb tárgy, mindhárom olyan terület, amelyeknek a következő évek tehetséggondozásának fókuszába kell kerülniük.

Pedagógusképzés és tartalomfejlesztés a porondon

Négy területre: a pedagógusképzésre, a tartalomfejlesztésre, a fenntartói változásra, valamint az oktatási struktúra és infrastruktúra fejlesztésére koncentrál a Köznevelési Kerekasztal a közeljövőben – mondta Palkovics László oktatásért felelős államtitkár május 25-én este Győrben, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ), a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre által kidolgozott, Idők jelei című vitaanyagot bemutató konferencián.

Milliárdok jutnak az iskolák állami kezelésbe vételére

Ötvenötmilliárd forinttal nőnek a költségvetés kiadásai, hogy jövőre minden közoktatási intézmény állami fenntartásba, kezelésbe kerül, de ha további forrásokra lesz szükség, a kormány azt is biztosítja – mondta el az M1 aktuális csatorna május 24-ei műsorában Palkovics László oktatásért felelős államtitkár.

Komoly dilemmákról vitáztak a diákok

Izgalmas szócsatának lehettünk tanúi május 25-én a német nyelvű vitavetélkedő magyarországi döntőjében, melyen a négy legjobb magyarországi vitázó vett részt. „Beleegyezzen-e Magyarország a menekültek éves kvóta szerinti elosztásába, amennyiben az EU átvállalja a költségeket?” A négy legjobb magyar vitázónak erre a kérdésre 24 perce volt, ennyi idő alatt kellett meggyőzniük álláspontjukról a vitapartnereiket és a zsűrit.

Új fejezet a Szegedi Tudós Akadémia életében

A Nobel-díjas Bert Sakmann már a Szegedi Tudós Akadémia (SZTA) képzési igazgatójaként vett részt a Nobel-díjasok – Tehetséges Diákok Találkozóján Szegeden május 23-án. A világhírű kutató örömmel vállalta a közreműködést a nemzetközi szinten egyedülálló oktatási program kidolgozásában, de ellátogatott a rekordszámú gimnazista részvételével zajló laboratóriumi gyakorlatokra is, majd az SZTA másodéves hallgatóinak tudományos beszámolóit hallgatta meg.

Hogyan szerezzek munkát?

A kitartás és a személyes kapcsolatok számítanak

 

A frissdiplomások többsége álláshirdetésre való jelentkezés vagy személyes ismeretség útján jut be első munkahelyére. A harmadik leggyakoribb módja a munkahelyszerzésnek, amikor a volt hallgatót a korábbi szakmai gyakorlatos helye alkalmazza. A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) végzős hallgatóinak majdnem fele rendelkezett főállású munkaviszonnyal a diploma megszerzése előtt, az abszolutórium megszerzését követő egy hónapon belül 38 százalék, három hónapon belül pedig 58 százalék talált magának munkát.

Czibere Károly: a kormány a befogadó oktatásban hisz

A kormány az inkluzív, befogadó oktatásban hisz, célja az, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek együtt tanuljanak a nem hátrányos helyzetűekkel – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna május 25-ei, reggeli műsorában.

Szabályozzák a diákmunkát

Megjelent a Magyar Közlönyben május 20-án a szövetkezetekről szóló törvény módosítása, amely az iskolaszövetkezetek működését és a diákok tanulás melletti jövedelem- és munkatapasztalat-szerzését szabályozza, azonban a diákok és szüleik számára fontos hangsúlyozni, hogy a törvény szeptember első napján lép hatályba, így a nyári diákmunkákat az új szabályozás semmilyen szempontból nem érinti.

Mi vár az iskolákra?

Jelenleg 55 milliárd forintot költenek az önkormányzatok az oktatási intézmények működtetésére – közölte május 20-ai online fogadóóráján Palkovics László, hangsúlyozva: az állam biztosítani fogja a fenntartáshoz és a működtetéshez szükséges forrásokat.

Tésztaépítés mesterfokon

Spagettiből hidat építeni? Játék ez, vagy tényleg komoly? Nos, a válasz egyértelmű: egy erős és szép híd megépítése – függetlenül attól, hogy milyen anyagból készül – komoly mérnöki feladat. Ezért az Óbudai Egyetem „RECCS 2016” névvel 2016. május 26-án tésztahídépítő világbajnokságot rendez.

Digitális tananyagként is elérhető az Ébresztő-óra

Minden elképzelést túlszárnyalt az UNICEF és a Telenor „Ébresztő-óra” nevű programja. A tervezett évi kétezer gyermek helyett ugyanis két év alatt több mint 10 ezer fiatal figyelmét sikerült felhívni alapvető jogaikra. A két szervezet folytatja együttműködését, következő állomásként bárki számára hozzáférhető, digitális változat is készül az Ébresztő-órából.

Taroltak a kísérletek!

Az összes feladat közül a kísérleteket végezték el a legjobb mutatókkal azok a középiskolások, akik részt vettek Magyarország első, teljes mértékben az interneten zajló kémiaversenyén. A nem sokkal az érettségi előtt befejeződött Laborkaland Online elnevezésű vetélkedő érdekes körképet ad a középiskolások kémiához fűződő viszonyáról.

Keresés

Hírlevél feliratkozás
Május 2016
H K Sz Cs P Szo V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5