Milyen az élvonalban járó japán oktatás a valóságban?

Milyen az életvitele a japán iskolásoknak? Van-e Japánban tehetséggondozás? Milyen módon élnek tovább a japán nemzeti hagyományok?

 

Tudósítás a Gyermekkép és oktatás Japánban konferenciáról

 

Az Elte Tanító- és Óvóképző Kara 2017. október 13-án rendezte meg Gyermekkép és oktatás Japánban konferenciáját, ahol számos, a témában jártas kutató, történész, japanológus tartott előadást.

 

A konferencia fővédnöke őexellenciája Kosuge Junichi Japán nagykövet volt, és ő nyitotta meg a rendkívül sokszínű, érdekes eseménysorozatot, amelyet a déli óráktól workshopok, gyakorlati bemutatók is tarkítottak.

 

 

 

Gyerek és társadalom

 

Dr. Hidasi Judit professzor asszony előadásából kiderült: Japán a 90-es évekre vált „bezzeg” országgá, fantasztikus gazdasági fejlődése példaértékű. Ennek a fantasztikus felemelkedésnek viszont nagy ára volt, a „dolgozó szamurájok”, azaz az alkalmazottak teljesen kizsigerelték önmagukat. A gyerekek szerepe ezekben a családokban rendkívül megváltozott. Kevés gyerek születik (általában családonként egy), ezért a gyerekek nagy becsben vannak, a japán kisgyereknek nagyon jó sorsa van. Kisgyermekkorban a gyerekek az anyjukhoz testileg és lelkileg is hozzá vannak láncolva.  A kicsik – a családfő feszített munkatempójának köszönhetően – nagyon keveset látnak az apjukból ébren, hiszen az apa korán megy, későn jön haza a munkából. A családfővel minőségi időtöltés nincs, és ez nem tesz jót a gyerekeknek, de a verbális kommunikációnak sem. A gyerekek nem kommunikálnak az apjukkal, de az iskola megkezdése után anyjukkal sem sokat, hiszen annyira sok időt töltenek az otthonuktól távol. A hagyományos családmodell – szerep szerint él az anya, feladata elsősorban a család összetartása, a gyerekek nevelése.

 

A gyerek a köztereken „szabadon” felmászhat, leverhet, futkoshat, megtapogathat, ugyanis a nyilvános nevelés tabu, tehát nincs is, mivel az megszégyenítésnek számít. Sőt, a gyerek eredményeit sem teszik nyilvánossá éppen ezzel az indokkal. Ma már egyre gyakrabban látni játszótereken ülő, okoseszközeit nyomkodó fiatalt, és ez bizony nálunk sem ritka jelenség.

 

 

Iskola

 

Ehhez képest nagy a váltás iskolás korban, mert következik a kora reggeltől késő estig tartó tanulás. Itt már megkezdődik a gyerekek regulázása. Egyenruhájuk is tanúskodik arról, hogy Japánban az egyéniséget nem támogatják, mindent csapatban végeznek el. Már kisiskolás korukban megtanulják a japán gyerekek azt, hogy be kell olvadni a csoportba, és azt sem viselik el, ha valaki tehetségesebb a másiknál.  Iskola utáni iskolában magyarázzák el a gyerekeknek azt, amit nem értettek meg, és itt készítik fel őket további tanulmányaikra. Nem ritka, hogy este 9-10 órakor lehet látni a metrón és egyéb tömegközlekedési eszközökön bóbiskoló, alvó gyerekeket.

 

Iskoláikat saját maguk, óriási szervezettségben takarítják, párját ritkítja étkezési kultúrájuk, precizitásuk, amelyet szintén szervezettségben, tanáraikkal együtt végeznek. Ám hiába a precizitás, a szervezettség: otthon nincs semmilyen teendőjük, nincsen házimunkájuk, ezt a család nem várja el tőlük, mondván: fő feladatuk a tanulás…

 

Az öregdiákok segítik a kisebbeket, melléjük állnak az iskola kezdésekor, ezt szolgálja a japán iskolákban népszerű, és rendkívül humánus mentorprogram. Ha valamit, hát ezt biztosan át lehetne venni tőlük, hiszen ez csupán szervezés, odafigyelés és humánum kérdése.

 

9 év a kötelező oktatás, és ez végig kőkemény tanulással telik. Gyakran még hétvégéjüket is tanulással töltik a japán gyerekek, olyan programokat is szerveznek, amikor elviszik őket a tanáraik valamilyen oktatással összefüggő eseményre, és akkor ezt az időszakot is folyamatos okulással töltik. A vizualitás fejlesztése nagyon fontos dolog Japánban, az írásképeket már az óvodában sok helyen kifüggesztik, mondván annak folyamatos megfigyelése segít az elsajátításában. Ennek az embert próbáló szorgalomnak és módszernek a kicsengése az, hogy kimagasló eredményeket érnek el a tesztírásban, és minden vizualitással összeköthető felmérésben. A verbális kommunikáció azonban sehol sincs.

 

 

A japán oktatás hatása a társadalomra

 

A globalizációval a japán fiataloknak is több ismeretük van más életformákról, más életmodelleket láthatnak, olvashatnak róla. Ezért fellázadnak, kb. 12-13 éves korban nem akarnak úgy élni, ahogyan a szüleik élnek. A társadalom ilyen tekintetben válságba került, a családi harmónia, ami korábban megvolt, megbomlott. Sok az elmagányosodott, devianciába fordult gyerek. Ezeknek a problémáknak a megoldására a jelenlegi japán oktatási szerkezet nincs felkészülve. A hagyományos értékeket, normákat igyekeznek közvetíteni, míg a gyerekek látják a külföldi mintákat, és megzavarodnak, amolyan pótcselekvésként mindenféle okoseszközökkel veszik körül magukat. 

 

E téren a japán oktatásnak van bőven megoldásra váró feladata.

 

 

Hagyományok

 

A japán hagyományok – ilyenek például a gyakran órákig tartó teaszertartások is – őrzője a család és az iskola is. Már az óvodában helyet kap a ma már nemzetközileg elismert művészet, az origami is, amelyet mind a családban, mind tanáraik segítségével, klubfoglalkozásokon gyakorolnak. Hihetetlen odafigyeléssel, áhítattal adnak teret és helyet minden olyan apróságnak, ami japánságukat hangsúlyozza. Amikor nálunk hazafiságra nevelésről beszélnek, épp ez a fajta figyelem, kitartó gyakorlás hiányzik.

 

 

Tehetséggondozás

 

 

Tehetséggondozás – olyan értelemben, mint nálunk – nincs, derült ki dr. Győri János egyetemi docens előadásából. Nincs olyan struktúra, amely célzottan a tehetséges gyerekekre irányul, de ha megnézzük, akkor a társadalom minden szegmensében jelen van a tehetséggondozás. A tehetségnek csapatban, közösségben van jelentősége, egyébként ez társadalmi feszültséget generálhat.

 

Gyermekeik nevelésekor a szülők is mindent az egalitárius elve szerint tesznek a gyerekükért. Felső középiskolában (nálunk 9-12. osztály, és ez már náluk nem kötelező), Japánban már azt is megmondják, hogy milyen pontszámmal, melyik egyetemre tud bejutni a diák, sőt a középiskolák külön megegyezést kötnek az egyetemekkel. Itt már megszűnik az egyenlőség elve, hiszen a legtehetségesebb diákok jutnak be a legjobb egyetemekre, illetve onnan majd kiemelkedő pozícióba, munkahelyekre. A jó munkahelyekkel az egyetemek szoros kapcsolatban állnak.

 

 

Szerző: Tihanyi Rita

Indul az üzemmérnök informatikus (bprof) képzés

Informatikus képzés újragondolva - kevesebb elmélet - több gyakorlat

 

2018. szeptemberében új képzés indul két egyetemen is. Az üzemmérnök informatikus (BProf) szakon az alapjaitól gondolták újra az informatikus képzést. Három év alatt gyakorlatias és piacképes tudásra tehetsz szert, és kiváló esélyekkel helyezkedhetsz el kiemelkedő fizetés mellett. Az új szakra január 30-tól február 15-ig lehet jelentkezni, kizárólag elektronikusan a felvi.hu-n.

Az élethosszig tartó tanulás az Y-generáció sikerének kulcsa

Az Y-generáció számára a minőségi idő, a presztízs, az azonnali siker, a közösségi élmény és a karizmatikus vezető egyaránt fontos munkahelyi motiváció. A Magyarországon több mint kétmillió fiatalt számláló korosztály a bérigényt nem a piaci átlagbérek, hanem a számukra ideális életszínvonal szerint határozza meg. A már zajló negyedik ipari forradalom révén számos szakma és pozíció szűnhet meg a következő évtizedekben, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) szakértője szerint emiatt hamarosan a megélhetés múlhat azon, hogy valaki képes-e akár 40 évesen visszaülni az iskolapadba.

Egyetemek a nemzetközi színtéren

A kinyíló világtól és a mobilitási lehetőségektől nem félni kell, hanem élni kell tudni velük – mondta Palkovics László oktatási államtitkár a Trendek és kihívások a felsőoktatás nemzetköziesítésében című konferencián. 

A Mozaik Múzeumtúra iskolai programja a Városligetet is célba veszi

Az Örökség Kultúrpolitikai Intézet megbízásából a Felelős Szülők Iskolája szakmai szervezésével megvalósuló Mozaik Múzeumtúra iskolai edukációs programja 4. állomásához érkezik a 2017/2018-as tanévben. A házigazda szerepét ezúttal a Városligeti Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolába viseli majd. A felső tagozatos diákok számára összeállított interaktív múzeumpedagógiai foglalkozások, aktivitások, vetélkedők február 7-én 9 és 14 óra között lesznek az iskola tornacsarnokában és tantermeiben.

Forradalmasítani kell a digitális nevelést és tanulást segítő eszközöket, de a hozzáállást is

Az oktatástechnológia és a mai gyerekek szükségleteinek találkozási pontjairól, az online nevelésről, az élményalapú tanulás digitális lehetőségeiről, népszerű edukatív applikációkról és többek között a gyerekek kognitív, érzelmi és szociális készségeinek számítógépes eszközökkel való fejlesztéséről esett szó a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. A beszélgetésben Szűcs Judit a január 24-28 között zajló londoni nemzetközi oktatási kiállításról, a BETT-ről jelentkezett be, Balatoni József, Jocó bácsi az okos eszközök „okos” használatára fektette a hangsúlyt, Tibenszky Moni Lisa, a Felelős Szülők Iskolája alapítója, a Da Vinci TV-csatorna nagykövete pedig a kíváncsiság élményekkel történő felkeltésére, valamint a tudás iránti vágy és a családi-tanári háttér együttműködésének szükségességére hívta fel a figyelmet.

Tanítás a XXI. századi kompetenciák mentén – a Mozaik Múzeumtúra éppen ezt nyújtja

November 29-én Kiskunhalasra látogat a Mozaik Múzeumtúra iskolai edukációs programja, hogy az 5-8. osztályos diákokat fél napon keresztül a múzeumok világában való kalandozásra invitálja. A házigazda ezúttal a Szilády Áron Református Gimnázium és Kollégium lesz, amely intézmény kiemelt jelentőséggel ápolja a Reformáció 500. évfordulóját is. A hagyományok ápolásáról, a tanórán kívüli foglalkozások jelentőségéről, a XXI. századi kompetenciák szerinti tanításról és a múzeumba járásról is beszélgettünk Varga Judittal, az intézmény igazgatójával. Interjú.

Középiskolás Képzés a JÉG szervezésében

Középiskolásnak lenni jó. Bár néha unalmas. Iskolába járni jó. Bár néha unalmas. Előfordult már, hogy többre vágytál? Zavar, hogy középiskolásként keveset néznek ki belőled? Szeretnéd már most ismerni a bankok, a pénzügy és a vállalkozások világát? Megismerni az önéletrajzírás és a próba-állásinterjú rejtelmeit?

Az út önmagunkhoz saját gátjaink feloldásán keresztül vezet

A napunk feladatok és megoldandó kihívások sorozatából áll. Rohanunk reggel, sietünk délután, és fáradtan esünk ágyba este. Törekszünk a legjobbat adni a munkában és a magánéletünkben egyaránt. Egy dolog szorul háttérbe sokszor: Önmagunk. Vajon hogyan találhatjuk meg az utat a saját céljainkhoz, milyen technikákat sajátítsunk el a kiegyensúlyozott élethez? Hazánk legszínvonalasabb női karrierrendezvényén ezekhez kapunk kapaszkodókat.

Nők a munkaerőpiacon: előítéletek vannak, de a változás elindult

A nők munkaerőpiacon betöltött szerepe továbbra is központi kérdés a foglalkoztatással és a karrierépítéssel kapcsolatban. A Jobline Női Karriernap szervezőcsapatának friss kutatása az aktuális helyzetet és a női munkavállalók tapasztalatait vette górcső alá. A felmérésben több mint 2200, különböző életkorú, foglalkozású és családi állapotú nő vett részt. 

Sportlélektani eszközökkel (elsősorban) a belső sikerekért

Mitől lesz igazán hatékony a mentális felkészülés? Mi a siker, a kudarc, és mindezek elviselésének titka? Hogyan küzdjünk meg a versengés okozta nyomással? Hogyan hozhatjuk ki magunkból a legjobbat? Hogyan motiváljuk saját magunkat? Szülők, nevelési szakemberek, edzők, vállalkozók és iskolakezdők, figyelem: itt egy remek sportlélektani képzés – nemcsak sportolóknak!

Terápia és érzelmi nevelés a mesék és az alkotás ösvényein

Egy képzés, mely a művészetterápia három területét, a képzőművészet alkotó erejét, a meséket, mint archetipikus szimbolikus fejlődéstörténeteket és a szépirodalmat hívja segítségül a személyiségfejlesztéshez. Ismerd meg, hogyan hasznosíthatod a képzőművészetet, a meséket és az irodalmi alkotásokat az érzelmi nevelés és oktatás folyamán!

Kibetűzni a lélek titkait – Grafológusképzés mindenkinek

A Lukács Oktatási Központ szeptemberben induló, négy féléves képzésén megmutatkoznak az ákombákomok mélységei, a gyöngybetűk titkai. A grafológia tudományán és a papírra vetett gondolatokon keresztül alaposabban megismerhetjük az emberi személyiség rejtélyeit, saját magunkat és a hozzánk közel állókat egyaránt.

Játékos irodalomtanulás - így a kötelező művek is könnyebben mennek majd

Melyik szülő vagy pedagógus ne vágyna arra, hogy a kötelező tananyagként meghatározott olvasmányokat, költeményeket, illetve az írók, költők önéletrajzát könnyen és egyszerűen sikerüljön átadni a gyerekeknek, diákoknak? A választ mindannyian tudjuk, de az ehhez vezető megfelelő utat már kevésbé találjuk. Mit tegyünk, ha már túlvagyunk a sokadik „Kötelezők röviden” körön, kipróbáltuk az irodalmi kártyákat, memóriajátékkal próbálkoztunk, azonban a csemetén mégsem érezzük a lelkesedés legkisebb szikráját sem? Erre a kérdésre adhat innovatív választ és megoldást a Da Vinci TV új műsora, melyben Sziporka Sziszivel kalandozhatunk az irodalmi érdekességek világában.

Fedezd fel, mit tud a természet!

Azok a kis tudósok, örök kérdezők és javíthatatlanul kíváncsiak, akikből később a tudomány első emberei lesznek, most mindent megtudhatnak arról, hogyan szolgálja a természet az ember technikai vívmányait. Egy tévéműsor, sőt, egy teljes csatorna, ahol észbontó természeti jelenségekkel, kisebbfajta csodának számító vívmányokkal találkozhatnak kicsik és nagyok: itt a megújult Da Vinci Kids Fedezzük fel, mert a természet tudja című műsora!

 

A sport és rendszeres testmozgás jelentősége gyermekkorban kiemelten fontos

A jó hír az, hogy a gyermekek ösztönösen szeretnek mozogni. Amint annak tudatára ébrednek, hogy kezüket és lábukat használva képesek a helyváltoztatásra, szülő legyen a talpán, aki képes lépést tartani izgága csemetéjével. A kíváncsi gyermekek pedig fáradságot nem ismerve képesek szaladgálni, ugrálni, fogócskázni, fára mászni.

Keresés

Hírlevél feliratkozás
Február 2018
H K Sz Cs P Szo V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 1 2 3 4