Az öt leggyakoribb hiba szakválasztáskor

Közeledik február 15-e, a szeptemberben induló felsőoktatási képzések jelentkezési határideje. Sokan az utolsó pillanatig várnak a döntéssel, mert nincs egyértelmű elképzelésük arról, milyen szakot válasszanak. Érdemes ilyenkor sorra venni a lehetőségeket, és odafigyelni néhány tipikus hibára, amelyet hajlamosak vagyunk elkövetni szakválasztáskor.

 

 

 

 

A meggondolatlan szakválasztásnak számos következménye lehet, hiszen ha aláírjuk a tanulmányi szerződést, vállaljuk, hogy a képzési idő másfélszerese alatt diplomát szerzünk. Így például, ha időközben félbehagyjuk a tanulmányainkat, vagy kicsúszunk a határidőből, előfordulhat, hogy vissza kell fizetnünk az állami ösztöndíjunkat, nem is beszélve az elvesztegetett időről, amelyet ráfordítottunk. Dr. Dobay Péter, a Perfekt Zrt. oktatási szakértője szerint sokan jelentkeznek OKJ-s képzésre azután, hogy megszakították tanulmányaikat a felsőoktatásban. Ez nem véletlen, hiszen egy OKJ-s képzés számukra sok esetben hasznosabb lehet, mint a hosszabb távú egyetemi vagy főiskolai elköteleződés. Az oktatási szakértő az alábbiakban néhány tippet ad arra, hogy miként kerüljük el a leggyakoribb hibákat szakválasztáskor.

 

 

1. Ne kizárólag a kedvenc középiskolai tárgyunk alapján válasszunk!

 

Gyakori hiba, hogy egy jó tanár, esetleg a tárgyból szerzett jó jegyek vagy tapasztalatok miatt adjuk be a jelentkezésünket olyan területre, amely iránt valójában nem vagyunk elhivatottak. Érdemes ezért feltenni a kérdést: biztosan a kedvencünk lesz-e ez a terület akkor is, ha már mások tanítják, esetleg komolyabb és másféle követelményekkel, kapcsolódó tárgyakkal?

 

 

2. Mi döntsünk, ne a környezetünk!

 

Léteznek orvos- és jogász dinasztiák, amelyeknél elvárás, hogy a gyerekek folytassák a hagyományt. A legtöbb szülő szeretné, ha a gyermeke magas presztízzsel rendelkező szakon tanulna, de komoly zsákutcában találhatja magát, aki annak alapján dönt, hogy mit várnak el tőle szülei, tanárai vagy barátai. Tegyük fel magunknak a kérdést: mivel foglalkoznánk a legszívesebben? Egyezik-e a jövőképünk azzal, amit elvárnak tőlünk?

 

 

3. Gyűjtsünk minél több információt a választott területről!

 

Fontos, hogy alaposan tájékozódjunk a jelentkezés előtt: mit kínál a szak, milyen követelményeket támaszt, milyen kompetenciákat igényel, és milyen tudásra tehetünk szert, ha elvégeztük a képzést. Érdemes megválaszolnunk: képesek vagyunk-e teljesíteni a követelményeket, és szívesen foglalkoznánk-e ezzel a területtel hosszú távon is?

 

 

4. Tájékozódjunk a választott szakma lehetőségeiről!

 

Nem könnyű felmérni a munkaerő-piaci helyzetet a felsőoktatás kapujából, de mindenképpen érdemes megpróbálkozni vele, nehogy a képzés végén döbbenjünk rá, hogy 3-5 évet áldoztunk egy olyan tudás megszerzésére, amellyel végül nem tudunk elhelyezkedni. Tájékozódjunk előzetesen, hogy milyen területen tudjuk majd hasznosítani a tudásunkat, és van-e kereslet az adott szakma iránt!

 

 

5. Tartsunk ki a választásunk mellett!

 

A felvételi lapon három szakot lehet megjelölni, így sokan akkor is választanak a kiválasztott képzés mellé másik kettőt, ha azok iránt nem is érdeklődnek. Ha lecsúsznak az első helyről, lemondanak az álmaikról ahelyett, hogy OKJ-s képzésen plusz pontokat szereznének, és jövőre újra megpróbálnák a jelentkezést. Tegyük fel magunknak a kérdést: megéri-e feláldozni az álmainkat, ha nem sikerült elsőre bekerülni az adott szakra?

 

 

+1 Nem katasztrófa, ha elsőre nem sikerül!

 

Ha nem tudunk egyértelműen dönteni a szakok között, érdemes időt adni magunknak, és beiratkozni egy kisebb elköteleződéssel járó, mégis nagyon hasznos OKJ-s képzésre. Ma már rengeteg ilyen képzés közül válogathatnak a jelentkezők, szinte egész biztosan találni olyat, ami az álomszakhoz is jól kapcsolható. A Perfekt Zrt. oktatási szakértője szerint az OKJ-s képzések nagy előnye, hogy rövid képzési idő alatt elvégezhetők, gyakorlati tudást adnak, amellyel akár azonnal el lehet helyezkedni. A hallgatók felmérhetik, hogy valóban szeretnék-e a területen folytatni tanulmányaikat, és pluszpontot is szerezhetnek, amely hozzásegítheti őket a következő sikeres felvételihez.

 

 

(Fotó: FreeDigitalPhotos.net)

Rektori kinevezéseket adott át Áder János

Három fővárosi egyetemet is új rektor irányít a jövőben. Az új vezetők kinevezési dokumentumait június 29-én adta át Áder János köztársasági elnök a Sándor Palotában.

Négy karral kezdi meg működését a kecskeméti egyetem

A Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola integrációjával júliustól négy karral kezdi meg működését az új alkalmazott tudományok egyeteme Kecskeméten és Szolnokon – tájékoztatta Ailer Piroska, a Kecskeméti Főiskola rektora az MTI-t. A Pallasz Athéné Egyetem keretei között a Kecskeméti Főiskola jelenlegi három kara a profilt pontosabban kifejező elnevezésekkel folytatja a munkát.

Új rektor a Budapesti Gazdasági Egyetem élén

Mandátuma lejártával leköszön rektori tisztségéről Sándorné dr. Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) rektora. A posztot 2007 óta betöltő felsőoktatási szakember vezetése alatt a korábbi Budapesti Gazdasági Főiskola először alkalmazott tudományok főiskolája minősítést, majd egyetemi státuszt kapott, szorosra fűzte együttműködését a vállalati szektorral és elindította duális képzéseit, bővítette nemzetközi kapcsolatait.

A munkahelyi bölcsődéket támogatja a kormány

A munkahelyi bölcsődék működtetését jövőre egymilliárd forinttal támogatja a kormány. Ez azt jelenti, hogy az ilyen bölcsődéket fenntartó cégek az e célú működtetési költségeiket leírhatják a társasági adóalapjukból – közölte Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár június 23-án Budapesten, amikor együttműködési megállapodást kötött a Magyar Bölcsődék Egyesületével (MBE).

Hasznos volt iskolalátogatáshoz kötni a családi pótlékot

Magyarországon minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. A gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket, így az oktatáshoz való hozzájárulást is biztosítsa. A 2010/2011-es tanévtől a családi pótléknak az iskoláskorú gyermekekre tekintettel nyújtott eleme, az iskoláztatási támogatás a gyermek rendszeres iskolába járásának feltételével folyósítható.

A hatékonyabb oktatási környezetért dolgoznak

A kormány azon dolgozik, hogy az őszi tanévkezdésre az iskolák érezzék a változások kedvező hatását, és szeptemberben egy jobban működő iskolarendszerben kezdődhessen meg a tanítás – mondta Palkovics László oktatásért felelős államtitkár a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) június 25-ei, budapesti országos küldöttgyűlésén.

Egyetemek nélkül nincs gazdasági fejlődés

Az egyetemeknek a gazdasági fejlődésben betöltött nélkülözhetetlen szerepére hívták fel a figyelmet az előadók június 29-én a Debreceni Egyetemen (DE) tartott Tudásközpontok és a gazdaság című konferencián. A hazai gazdaságnak 2020-ra 18,3 százalékkal több felsőfokú végzettségű szakemberre lesz szüksége, mint 2010-ben volt, miközben 5,9 százalékkal csökken a középfokú, 15,5 százalékkal az alapfokú végzettséggel rendelkezők iránti igény – ismertette Szigeti Ádám, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) főosztályvezetője.

Együttműködik a Közös Kutatóközpont és a CEU

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) és a Közép-európai Egyetem (CEU) szándéknyilatkozatot írt alá, amely lefekteti a mindkét intézményt érintő tudományterületekre vonatkozó együttműködés alapjait.

Jó eredmények a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

Először osztottak diplomát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Katasztrófavédelmi Intézetének katasztrófavédelem alapszakán; összesen százöt hallgató vette át oklevelét az egyetem rektorától – közölte a honlapján az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) június 24-én.

Napirenden a pedagógus-továbbképzés megújítása

A pedagógus-továbbképzés megújításáról, a vezető szaktanácsadói rendszer kialakításáról volt szó a többi között a Köznevelési Kerekasztal június 28-án Budapesten tartott tizedik ülésén. Puszter Bernadett, a köznevelés-irányítási munkacsoport vezetője az ülés után tartott sajtótájékoztatón elmondta: a pedagógusok körében erőteljes az igény a továbbképzésekre, amelyek száma várhatóan nőni fog.

Javítani kell a szakképzést

Óriási a verseny a diákokért, és az oktatási intézmények egy része a minél több tanuló megszerzésének egyik eszközeként a színvonal csökkentését választja – derült ki Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökének beszédéből, aki hangsúlyozta: a magyar gazdaságnak több szakmunkásra, technikusra van szüksége. Parragh László szerint a szakképzés javítására megoldás lehet a szakgimnáziumok erősítése, a duális képzés elterjesztése, a kompetenciamérés és a tudásszint-ellenőrzés kialakítása, a digitális tudás tananyagba emelése.

Nélkülözhetetlen a digitális technikák oktatása

A digitális technikák oktatása nélkülözhetetlen, fontos, hogy a digitális eszközöket ne csak otthon használják a gyerekek, hanem az iskolákban is tanuljanak meg dolgozni, valós feladatokat megoldani velük – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke június 16-án Budapesten, az Információs Társadalom Parlamentje című rendezvényen.

A BME legjobb tanárai tanítják a kicsiket

Idén újra elindult a BME Gyerekegyetem, két turnusban csaknem 700 gyermek hallgat előadásokat és vesz részt kiscsoportos foglalkozásokon. Mennyi idő alatt árasztaná el Budapestet egy nagy árvíz? Mikor várható ilyen? Miért sós a tenger? Mi az a cunami? Miből van a vörösiszap, és miért szakadt át a gát Kolontáron? – záporoztak a kérdések Józsa János felé a gyerekegyetem nyitónapján, amelynek első előadásán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektora a víz erejéről beszélt.

A diákok mondhatják el véleményüket

Az Országos Diákparlament 2014 után 2017 februárjában ismét Székesfehérváron ülésezik – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős helyettes államtitkára június 27-ei sajtótájékoztatóján a Fejér megyei városban. Sipos Imre elmondta, hogy a köznevelési rendszerben megvannak azok a fórumok, amelyeken a középiskolás diákság elmondhatja véleményét. Példaként említette, hogy sok iskolában kiváló diákönkormányzatok, több településen diáktanácsok működnek.

Mivel játszottak szüleink, nagyszüleink?

Magyarország 1990 előtti emblematikus polgári játékait, többek között babákat, autókat, építőkockákat, társasjátékokat, miniatűr babaházakat, valamint a játékgyártás történetét mutatja be az a kiállítás, amely Játék a városban címmel június 22-től látható az Óbudai Múzeumban Budapesten.

Keresés

Hírlevél feliratkozás
Július 2016
H K Sz Cs P Szo V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31