„A nyelvtanulás hozzájárul a minőségi és magas színvonalú felsőoktatáshoz”

Valódi fejlődési lehetőségeket és valódi előnyöket jelenthet az egyetemi felvételi során a kötelező nyelvvizsga bevezetése – többek között ez derül ki a Szent István Egyetem (SZIE) Zöld Út Nyelvvizsgaközpontja által végzett felmérésből. A SZIE elsősorban a középiskolások idegennyelv-tudását, nyelvtanulási szokásait térképezte fel, valamint a 2020-tól érvénybe lépő kormányrendelet felsőoktatásra gyakorolt várható hatására, a diákok ezzel kapcsolatos véleményére volt kíváncsi.

 

 A kutatás elsődleges célja volt, hogy megismerjük a diákok véleményét azzal a tervezettel kapcsolatban, miszerint 2020-tól csak középfokú nyelvvizsgával lehet bejutni a felsőoktatásba. A vélemények és válaszok alapján feltérképeztük, hogy ez várhatóan milyen hatással lehet a felsőoktatási piacra, egyúttal felmértük a diákok jelenlegi nyelvtanulási szokásait, és azt, hogy jellemzően mikor érik el a középfokú szintet, egyáltalán elérik-e középfokú tanulmányaik során. Azt is vizsgáltuk, hogy az iskolai nyelvórák a diákok véleménye szerint hatásosak-e a nyelvvizsga megszerzésének szempontjából, vagy külső segítséget vesznek-e igénybe az iskolai nyelvórán kívül. Továbbá elemeztük, hogy milyen összefüggés van a nyelvórák száma és a nyelvvizsgák megléte között.

Az országos felmérést az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon, a Szent István Egyetem standján végeztük 2017. január 19-21. között. A felmérés kérdőívvel (Google) történt, nyomtatott és elektronikus formában Felmérésünk nem reprezentatív, mivel egyrészt a Kiállításon megjelent látogatók vehettek részt benne, ezen belül is főleg azok a diákok töltötték ki a kérdőívet, akik a Szent István Egyetem standján megfordultak és annak valamely képzési területe iránt érdeklődtek.

Az országos felmérésen kívül két középiskola, a gödöllői Török Ignác Gimnázium és a budapesti Neumann János Számítástechnikai Szakgimnázium diákjait is megkérdeztük. Az ott nyert adatokat külön-külön is értékeltük, összehasonlítva az eredményeket az országos átlaggal.

A kérdőívet összesen 614 fő töltötte ki, akik 216 különböző iskolából, 81 városból, minden megyéből érkeztek, az egy iskolára jutó átlagos válaszadási arány 3 fő.

A kormányrendelettel kapcsolatos vélemények kétharmada pozitív, a diákok többsége szerint előnyös változásokat idézne elő a rendelet bevezetése a felsőoktatásban. A pozitív vélemények alapvetően két nagy csoportra oszthatók: az egyik csoport azért helyesli a nyelvvizsga feltételének bevezetését, mert az egyetemi évek alatt már nem kell foglalkozni vele, míg a válaszadók másik csoportja inkább a valódi fejlődési lehetőséget és a valódi előnyöket látja benne.

Lényegesen kevesebben ítélték meg negatívan a kérdést. Alapvetően a legfőbb kifogásként a nyelvérzék hiánya jelenik meg, és az a vélemény, miszerint olyanok eshetnek ki a felsőoktatásból, akik amúgy a szakterületükön tehetségesek lennének. Emellett az iskolai nyelvoktatás színvonalát is sokan kritizálták.

A diákok ezzel egyidejűleg remélik, hogy a nyelvoktatás is fejlődni fog. Ha a stratégiának ez is célja, és ehhez intézkedéseket és erőforrásokat is rendel, úgy valóban pozitív hatásra számíthatunk. A stratégiának azonban a közoktatás mellett a felsőoktatásra vonatkozó (szak)nyelvoktatási fejlesztéseket is tartalmaznia kell ahhoz, hogy az valóban sikeres legyen. Ezért a Képzési- és Kimeneti Követelményeket felülvizsgálni és módosítani szükséges oly módon, hogy a nyelvigényes szakoknál kimeneti követelményként szaknyelvi vizsgát kellene előírni.

Ezek a fejlesztések azért is lennének fontosak, mert a felsőoktatásba bekerülő diákok az általános nyelvvizsgával egyben a kimeneti követelményeket is teljesítik. Így a felsőfokú tanulmányaik alatt nincsenek motiválva a nyelvtudás fejlesztésére, és ezzel veszélybe kerül versenyképességük, ugyanis a munkaerőpiacon olyan végzősökre van szükség, akik mind szakmailag, mind nyelvileg megállják a helyüket.

További információ:

SZIE Zöld Út Nyelvvizsgaközpont – Tóth Ildikó központvezető

Tel.: 06-28-522-094

E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A felmérés elérhető:

www.zoldut.szie.hu
http://zoldut.szie.hu/files/tanulmany_zoldut_2017.pdf

Népszerű az online Diákhitel igénylés

Várakozáson felül teljesít a szeptember 6-ával elindult személyes megjelenés nélküli online Diákhitel igénylés. Az elmúlt időszakban beérkezett szerződések 40%-át már elektronikus aláírással kötötték meg. Az online platform népszerűsége és a telefonos ügyintézés általánossá válása indokolja, hogy a Társaság október 15-én bezárja a KÖKI Terminálon működtetett személyes ügyfélszolgálatát. A Budán működő Kacsa utcai ügyfélszolgálat a jövőben meghosszabbított nyitva tartással, mindennap este 6-ig várja az érdeklődőket.

Felhőbe mennek tanulni a soproni egyetemisták

Kreditet ér a NetAcademia online képzése a felsőoktatásban

 

Piacképes informatikai tudást szerezhetnek idén ősztől online távoktatás keretében a soproni egyetemisták. A NetAcademia Oktatóközpont és a Soproni Egyetem Informatikai és Gazdasági Intézete által kötött megállapodás révén a diákok közel 20, a piaci igények alapján indított élő, online tanfolyamon vehetnek részt és szerezhetnek krediteket.

Fókuszban az MTMI szakok - felsőoktatásba való bekerülést segítő és szak-népszerűsítő programok indulnak a Pannon Egyetemen

A Pannon Egyetem, az Együtt A Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ), a Matematikai Tehetségekért Alapítvány (MATE) valamint a Kutató Tanárok Országos Szövetsége (KUTOSZ) konzorciumi pályázatot nyújtott be az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett Emberi Erőforrás Operatív Program, „A felsőoktatásba való bekerülést elősegítő készségfejlesztő és kommunikációs programok megvalósítása, valamint az MTMI szakok népszerűsítése a felsőoktatásban” című pályázati felhívására.

Újra indul az általános iskolások pénzügyi vetélkedője

Idén immár nyolcadik alkalommal nevezhetnek az általános iskolás csapatok a K&H Vigyázz, Kész, Pénz! vetélkedőre.  A verseny négy fordulóban, egy tanéven át tart majd, a témák fókuszába pedig pénzügyeink digitalizációja kerül. És ha már digitalizáció, akkor az értékes ajándékokat is garantálják a szervezők: a legjobb csapatok tagjai többek között tabletet, okos órát, drónokat és VR-szemüvegeket nyerhetnek.

Tízből kilenc középiskolás jelen van az Instagramon

A 18 év alatti korosztály 92 százaléka rendelkezik Instagram-profillal, tízből heten pedig naponta többször, akár óránként is ránéznek a képmegosztó alkalmazásra – derül ki az Antall József Tudásközpont Szóda Műhelye, a Noizz.hu, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) és a Deák 17 Gyermek és Ifjúsági Galéria online kutatásából.

Kreatív gyereket akarnak a magyar szülők

Havonta átlagosan 12 órányi extra foglalkozáson vesz részt egy magyar gyerek

 

Tízből nyolc általános iskolás gyermek jár külön foglalkozásra, mely jellemzően sport, szakkör vagy művészeti elfoglaltságot jelent heti több mint három órában. A szülők célja mindezzel a több mozgás, a tehetség, valamint a kreativitás kibontakoztatása. Utóbbiban ugyanúgy szerepet tulajdonítanak az iskolának, mint az okoskészülékeknek; többségük azt sem bánná, ha a pedagógus a tanórába beépítené az okostelefon-használatot.

Középiskolás Képzés a JÉG szervezésében

Középiskolásnak lenni jó. Bár néha unalmas. Iskolába járni jó. Bár néha unalmas. Előfordult már, hogy többre vágytál? Zavar, hogy középiskolásként keveset néznek ki belőled? Szeretnéd már most ismerni a bankok, a pénzügy és a vállalkozások világát? Megismerni az önéletrajzírás és a próba-állásinterjú rejtelmeit?

Az út önmagunkhoz saját gátjaink feloldásán keresztül vezet

A napunk feladatok és megoldandó kihívások sorozatából áll. Rohanunk reggel, sietünk délután, és fáradtan esünk ágyba este. Törekszünk a legjobbat adni a munkában és a magánéletünkben egyaránt. Egy dolog szorul háttérbe sokszor: Önmagunk. Vajon hogyan találhatjuk meg az utat a saját céljainkhoz, milyen technikákat sajátítsunk el a kiegyensúlyozott élethez? Hazánk legszínvonalasabb női karrierrendezvényén ezekhez kapunk kapaszkodókat.

Nők a munkaerőpiacon: előítéletek vannak, de a változás elindult

A nők munkaerőpiacon betöltött szerepe továbbra is központi kérdés a foglalkoztatással és a karrierépítéssel kapcsolatban. A Jobline Női Karriernap szervezőcsapatának friss kutatása az aktuális helyzetet és a női munkavállalók tapasztalatait vette górcső alá. A felmérésben több mint 2200, különböző életkorú, foglalkozású és családi állapotú nő vett részt. 

Sportlélektani eszközökkel (elsősorban) a belső sikerekért

Mitől lesz igazán hatékony a mentális felkészülés? Mi a siker, a kudarc, és mindezek elviselésének titka? Hogyan küzdjünk meg a versengés okozta nyomással? Hogyan hozhatjuk ki magunkból a legjobbat? Hogyan motiváljuk saját magunkat? Szülők, nevelési szakemberek, edzők, vállalkozók és iskolakezdők, figyelem: itt egy remek sportlélektani képzés – nemcsak sportolóknak!

Terápia és érzelmi nevelés a mesék és az alkotás ösvényein

Egy képzés, mely a művészetterápia három területét, a képzőművészet alkotó erejét, a meséket, mint archetipikus szimbolikus fejlődéstörténeteket és a szépirodalmat hívja segítségül a személyiségfejlesztéshez. Ismerd meg, hogyan hasznosíthatod a képzőművészetet, a meséket és az irodalmi alkotásokat az érzelmi nevelés és oktatás folyamán!

Kibetűzni a lélek titkait – Grafológusképzés mindenkinek

A Lukács Oktatási Központ szeptemberben induló, négy féléves képzésén megmutatkoznak az ákombákomok mélységei, a gyöngybetűk titkai. A grafológia tudományán és a papírra vetett gondolatokon keresztül alaposabban megismerhetjük az emberi személyiség rejtélyeit, saját magunkat és a hozzánk közel állókat egyaránt.

Újra rajzfilmek kavalkádja

5. Országos Rajzfilmünnep – 2017. NOVEMBER 3-5.

Ki ne emlékezne a Magyar népmesék sorozat főcímdalára, amit esténként együtt fütyültünk a kismadárral, a Fürge rókalábak kezdetű rajzfilm slágerre, vagy az „MZ per X, MZ per X jelentkezz!” hívó mondatra? Még sok más kedves emlék juthat eszünkbe a több mint száz éves magyar animáció történetéből.

Felújított Fábri-filmek és egyedülálló külföldi filmritkaságok az első Budapesti Klasszikus Film Maratonon!

Az elmúlt hónapokban újjászervezett Filmarchívum négy napos nemzetközi archív filmfesztivált rendez Budapesten. Az első Budapesti Klasszikus Film Maraton 2017. november 2-5. között az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Francia Intézetben és a Corvin Moziban lesz.

 

A gyaloglás fél egészség – október, a Világ Gyalogló hónap

A gyaloglás egészségmegtartó hatásaira hívja fel a figyelmet a Világ Gyalogló Nap, amely keretében egész októberben országszerte több mint száz rendezvényen sétálhatnak, túrázhatnak együtt családok, iskolatársak, baráti társaságok. A nemzetközi mozgalmat 1992-ben indították útjára, Magyarország 1999-ben lépett a rendező országok sorába.  Az esemény koordinációját a Magyar Szabadidősport Szövetség végzi.

Keresés

Hírlevél feliratkozás
Október 2017
H K Sz Cs P Szo V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5