Kutatónő a biológia és az informatika határán

Hugonnai Vilmának, az első magyar orvosnőnek rengeteget kellett harcolnia azért, hogy elismerjék tudását. Diplomáját is megkérdőjelezték itthon, így sokáig nem kaphatott munkát. Azóta 150 év telt el, és már az 5. technológiai forradalmat éljük, ennek ellenére még mindig kevés nő van a tudomány területén. Az informatika szintén olyan ág, amelyet a társadalom férfiasnak ítél. Pedig a tudás, az elköteleződés, a motiváció és az elhivatottság független attól, hogy a szakember nő vagy férfi. Induló cikksorozatunkban olyan hallgatókat, oktatókat és fiatal szakembereket mutatunk be, akik lányként választották a tudományos pályát. Sájevicsné dr. Sápi Johanna például az Óbudai Egyetem (ÓE) Biomatika Intézetének oktatója, aki daganatterápiával foglalkozik.

 

 

 

(Fotó: FreeDigitalPhotos.net)

 

Eredetileg orvos szeretett volna lenni, de végül egészségügyi szervező szakra vették fel a Semmelweis Egyetemre. „Ez érdekes BSc-képzés, amelynek három: orvosi, gazdasági és informatikai alappillére is van. Bár eredetileg az orvosira készültem, mindig érdekelt a matematika-fizika is, és tudtam, ha orvos lennék, akkor ez a másik út lezárulna” – mondja Johanna, aki szerint ez a kettősség öröklött, beprogramozott érdeklődés benne. „Édesapám orvos lett, de mérnöknek készült, a nagypapám pedig mérnök lett, holott orvosnak készült. Nekem végül nem kellett választanom. Ma már egyre több olyan képzés indul, ahol a hallgatónak nem kell feladnia sem a biológia, az orvoslás, sem az informatika iránti vagy a villamosmérnöki érdeklődését, hanem ezeket együtt tanulhatja. Az Óbudai Egyetem a mérnökinformatikus MSc-képzés keretein belül 2015 februárjától elindította a robotika specializációt, 2016 februárjától pedig lesz orvosi mérnökinformatika specializáció is.”

 

Johanna végül a programozás irányába ment el, az MSc-képzést pedig már a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) végezte a Villamosmérnöki és Informatikai Karon egészségügyi mérnök szakon. „Már az alapszak során is voltak óráim a BME-n, mert a képzés Semmelweis–BME közös volt, míg a mesterszak BME–Semmelweis közös. Így már ismerős volt a Műegyetem, mégis nehéz volt átlépni a villamosmérnöki karra. Nehéz, ám nem lehetetlen” – teszi hozzá a fiatal mérnök, aki az MSc-diplomájában már a daganatterápiával foglalkozott, majd ez lett a doktori és a kutatási témája is az Óbudai Egyetemen. A doktori oklevelét éppen a napokban, november 23-án vehette át az Óbudai Egyetem Napján.

 

„Ez nagyon érdekes téma, amelyben tényleg szükség van minden eddig tanult tudásomra, mind az orvosi, mind az informatikai, mind a villamosmérnöki részre” – teszi hozzá Johanna, aki az egyetem Élettani Szabályozások Tudásközpontjában dolgozik Dr. habil. Kovács Levente friss ERC-StG-nyertes kutató irányítása alatt. Johanna oktatási oldalról az ÓE Neumann János Informatikai Kar újonnan alakult Biomatika Intézetéhez tartozik, kutatási tevékenységét pedig az ÓE Egyetemi Kutató és Innovációs Központ (EKIK) támogatja.

 

 

 

(Fotó: Sípos Kornélia/Óbudai Egyetem)

 

 

A tumorbetegeknek segítene a kutatás

 

A csoport fő kutatási területei között van a mesterséges hasnyálmirigy. Hogy mi is ez? A szervezet inzulint termel, amely képessé teszi a sejteket arra, hogy a táplálékból nyert glükózt felvegyék és hasznosítsák. Ha nincs inzulin, akkor ez nem történik meg. A cukorbetegeknek ezért folyton szurkálniuk kell magukat: megnézni, milyen a vércukorszintjük, és az alapján adagolni az inzulint. A mesterséges hasnyálmirigy egy inzulinpumpából, szenzorból és persze szabályozási algoritmusból álló zárt kör, amely mindezt megvalósítja a cukorbetegek helyett. „Ennek az analógiájára szeretnénk kifejleszteni egy olyan zártkörű szabályozást, amely a tumor méretének változását szabályozza. Ezt a hosszú távú kutatási célt antiangiogén terápia használatával tervezzük megvalósítani. Az antiangiogén terápia új terápiás csoport, az úgynevezett célzott molekuláris terápiák egyik fajtája, melyek célja, hogy a daganat olyan speciális tulajdonságát találja meg, melynek gátlásával csak a daganatokra hatunk, az egészséges sejtekre és folyamatokra nem. A mi esetünkben ez azt jelenti: a tumorok érképződését szeretnénk gátolni, mert ahhoz, hogy a tumor két-három milliméternél nagyobbra tudjon nőni, saját erekre van szüksége. Azt reméljük, hogy ha az érképződést gátoljuk, nem tud tovább nőni a tumor” – magyarázza Johanna.

 

Az antiangiogén terápia már létezik Magyarországon, csak nagyon-nagyon drága. A kísérletek azonban, amelyeket együtt végeztek a Semmelweis Egyetem I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetével, arra irányultak, hogy kisebb dózis is elegendő volna. „A terápiás dózis egytizedét adtuk egereknek, azt is tizennyolc napra osztva. Így jóval kisebb tumorokat értünk el. Azt gondoljuk, hogy ez a szer hatásos és költséghatékony is lehetne, ha jó adagolási algoritmus szerint adagolnák. Erre szeretnénk létrehozni egy műszert, amely a mesterséges hasnyálmirigyhez hasonlóan szabályozási algoritmus segítségével, automatizáltan adagolná a szert. Az én munkám pedig az ilyen szabályozási algoritmusok kidolgozása.”

 

Dr. habil. Kovács Levente, az Élettani Szabályozások Kutatócsoport vezetőjének napokban elnyert ERC-StG-pályázata ennek az ötletnek a megvalósítására törekszik. „Mi azt vállaltuk, hogy állatkísérleti alapon, matematikai formában leírjuk azt, milyen növekedési tulajdonsága van egy tumornak, és ha megvan a matematikai modellünk, akkor erre tudunk szabályozási algoritmust tervezni” – mondja Johanna, aki már öt éve foglalkozik ezzel a területtel.

 

 

 

(Fotó: Sípos Kornélia/Óbudai Egyetem)

 

 

„Nincs érdekesebb, amellyel szívesebben foglalkoznék”

 

Hogyan képzeljük el a végeredményt? Akár beépíthető műszer is lehetne, amely állna a mesterséges hasnyálmirigyhez hasonló mérő szenzorból, a beavatkozó szervből, amely ezt a speciális szert adagolná, valamint a szabályozási algoritmusból, amely optimális szabályozást valósítana meg. „A legideálisabb eset természetesen az lehetne, ha ezzel a műszerrel a daganatot megszüntethetnénk, de manapság már a daganatterápia nem csupán azt célozza meg, hogy a teljes tumort eltűntesse, hanem az úgynevezett „stable diseases”-elmélet is megjelent. Ez azt jelenti, hogy ha nem tudjuk a tumort teljesen eltűntetni, akkor olyan stabil állapotot teremtsünk, amelyben a beteg a kontrollált betegségével együtt tud élni. A kemoterápia és a sugárterápia nagyon negatív hatással bír az egészséges sejtekre. Ha a szer megfelelő adagolásban olyan hatást érne el, hogy a kemoterápia sokkal kisebb súlyt kapna a kezelés alatt, csökkenthetnénk annak negatív hatásait.” Johanna azonban kiemeli, hogy a kutatás még sokféle kimenetelű lehet, ezt ilyenkor nem láthatják előre. Az azonban biztos, a kutatónő nagyon szereti a munkáját. „Nem látok ennél érdekesebbet, amellyel szívesebben foglalkoznék!”

 

„Nekem a kutatás nagyon fontos, de szeretek oktatni is. Ez rendkívül sokszínű munka. Semelyik napom nem ugyanolyan, mint az előtte levő. Igaz, nálam is előfordul, hogy fáradtan kelek fel, de úgy érzem, mindig van miért bemennem dolgozni. Rengeteg kihívás és perspektíva van benne, és megunhatatlan! El se tudom képzelni, hogy egyszer letegyem a tollat, és azt mondjam: itt vége van” – teszi hozzá Johanna, aki az Óbudai Egyetemen irányítástechnikát oktat esti, nappali képzéses hallgatóknak, magyaroknak és külföldieknek egyaránt. „Itt tulajdonképpen azzal foglalkozunk, hogyan lehet egy eszköz automatizált szabályozását megoldani” – magyarázza.

 

 

„A pálya nők előtt is nyitva áll”

 

A kérdésre: dolgozna-e inkább külföldön, nemmel felel. „Most esküdtem fel fél órával ezelőtt arra, hogy a magyar tudomány hírnevét öregbítem, és számomra ez nagyon fontos. Én itthon szeretnék kutatni, és a magyar tudományhoz hozzátenni. Szerintem lehet Magyarországon is érvényesülni és érdemben dolgozni. Erre az Óbudai Egyetem kiváló lehetőséget biztosít” – mondja Johanna, aki a lányoknak is ajánlja ezt a pályát.

 

„Nem mondom, hogy könnyű. A BME-n volt olyan mosdó, amelyről gyakran úgy éreztem, csak nekem építették” – nevet Johanna, azt példázva, milyen kevés lány járt vele egy karra. „Nem voltak más követelmények a lányoknak. Ugyanazt kellett tudnom, viszont más volt az attitűd, amellyel hozzám fordultak. Be kellett bizonyítanom, hogy én nem idetévedtem, nem egy hoszteszlány vagyok, hanem itt kutatok. Ugyanakkor gyakran ért pozitív visszajelzés is. Lányoknak is abszolút ajánlanám ezt a pályát, és nem gondolom, hogy nőként ez elérhetetlen volna” – jegyzi meg a kutatónő.

 

Az biztos: olyan fejlesztések, amelyeken ő is dolgozik, életeket menthetnek. Akár nők, akár férfiak kutatják. Az eredmény ugyanis nem ezen múlik. A legfontosabb, hogy azokat a fiatalokat, akik érdeklődnek a terület iránt, ne téríthessék el sztereotípiák. Ne kelljen elveszítenünk leendő kutatókat, doktorokat amiatt, hogy valamiért nem adtunk nekik esélyt.

 

 

(Készítette: Wéber Anikó)

Népszerű az online Diákhitel igénylés

Várakozáson felül teljesít a szeptember 6-ával elindult személyes megjelenés nélküli online Diákhitel igénylés. Az elmúlt időszakban beérkezett szerződések 40%-át már elektronikus aláírással kötötték meg. Az online platform népszerűsége és a telefonos ügyintézés általánossá válása indokolja, hogy a Társaság október 15-én bezárja a KÖKI Terminálon működtetett személyes ügyfélszolgálatát. A Budán működő Kacsa utcai ügyfélszolgálat a jövőben meghosszabbított nyitva tartással, mindennap este 6-ig várja az érdeklődőket.

Felhőbe mennek tanulni a soproni egyetemisták

Kreditet ér a NetAcademia online képzése a felsőoktatásban

 

Piacképes informatikai tudást szerezhetnek idén ősztől online távoktatás keretében a soproni egyetemisták. A NetAcademia Oktatóközpont és a Soproni Egyetem Informatikai és Gazdasági Intézete által kötött megállapodás révén a diákok közel 20, a piaci igények alapján indított élő, online tanfolyamon vehetnek részt és szerezhetnek krediteket.

Fókuszban az MTMI szakok - felsőoktatásba való bekerülést segítő és szak-népszerűsítő programok indulnak a Pannon Egyetemen

A Pannon Egyetem, az Együtt A Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ), a Matematikai Tehetségekért Alapítvány (MATE) valamint a Kutató Tanárok Országos Szövetsége (KUTOSZ) konzorciumi pályázatot nyújtott be az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett Emberi Erőforrás Operatív Program, „A felsőoktatásba való bekerülést elősegítő készségfejlesztő és kommunikációs programok megvalósítása, valamint az MTMI szakok népszerűsítése a felsőoktatásban” című pályázati felhívására.

Újra indul az általános iskolások pénzügyi vetélkedője

Idén immár nyolcadik alkalommal nevezhetnek az általános iskolás csapatok a K&H Vigyázz, Kész, Pénz! vetélkedőre.  A verseny négy fordulóban, egy tanéven át tart majd, a témák fókuszába pedig pénzügyeink digitalizációja kerül. És ha már digitalizáció, akkor az értékes ajándékokat is garantálják a szervezők: a legjobb csapatok tagjai többek között tabletet, okos órát, drónokat és VR-szemüvegeket nyerhetnek.

Tízből kilenc középiskolás jelen van az Instagramon

A 18 év alatti korosztály 92 százaléka rendelkezik Instagram-profillal, tízből heten pedig naponta többször, akár óránként is ránéznek a képmegosztó alkalmazásra – derül ki az Antall József Tudásközpont Szóda Műhelye, a Noizz.hu, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) és a Deák 17 Gyermek és Ifjúsági Galéria online kutatásából.

Kreatív gyereket akarnak a magyar szülők

Havonta átlagosan 12 órányi extra foglalkozáson vesz részt egy magyar gyerek

 

Tízből nyolc általános iskolás gyermek jár külön foglalkozásra, mely jellemzően sport, szakkör vagy művészeti elfoglaltságot jelent heti több mint három órában. A szülők célja mindezzel a több mozgás, a tehetség, valamint a kreativitás kibontakoztatása. Utóbbiban ugyanúgy szerepet tulajdonítanak az iskolának, mint az okoskészülékeknek; többségük azt sem bánná, ha a pedagógus a tanórába beépítené az okostelefon-használatot.

Középiskolás Képzés a JÉG szervezésében

Középiskolásnak lenni jó. Bár néha unalmas. Iskolába járni jó. Bár néha unalmas. Előfordult már, hogy többre vágytál? Zavar, hogy középiskolásként keveset néznek ki belőled? Szeretnéd már most ismerni a bankok, a pénzügy és a vállalkozások világát? Megismerni az önéletrajzírás és a próba-állásinterjú rejtelmeit?

Az út önmagunkhoz saját gátjaink feloldásán keresztül vezet

A napunk feladatok és megoldandó kihívások sorozatából áll. Rohanunk reggel, sietünk délután, és fáradtan esünk ágyba este. Törekszünk a legjobbat adni a munkában és a magánéletünkben egyaránt. Egy dolog szorul háttérbe sokszor: Önmagunk. Vajon hogyan találhatjuk meg az utat a saját céljainkhoz, milyen technikákat sajátítsunk el a kiegyensúlyozott élethez? Hazánk legszínvonalasabb női karrierrendezvényén ezekhez kapunk kapaszkodókat.

Nők a munkaerőpiacon: előítéletek vannak, de a változás elindult

A nők munkaerőpiacon betöltött szerepe továbbra is központi kérdés a foglalkoztatással és a karrierépítéssel kapcsolatban. A Jobline Női Karriernap szervezőcsapatának friss kutatása az aktuális helyzetet és a női munkavállalók tapasztalatait vette górcső alá. A felmérésben több mint 2200, különböző életkorú, foglalkozású és családi állapotú nő vett részt. 

Sportlélektani eszközökkel (elsősorban) a belső sikerekért

Mitől lesz igazán hatékony a mentális felkészülés? Mi a siker, a kudarc, és mindezek elviselésének titka? Hogyan küzdjünk meg a versengés okozta nyomással? Hogyan hozhatjuk ki magunkból a legjobbat? Hogyan motiváljuk saját magunkat? Szülők, nevelési szakemberek, edzők, vállalkozók és iskolakezdők, figyelem: itt egy remek sportlélektani képzés – nemcsak sportolóknak!

Terápia és érzelmi nevelés a mesék és az alkotás ösvényein

Egy képzés, mely a művészetterápia három területét, a képzőművészet alkotó erejét, a meséket, mint archetipikus szimbolikus fejlődéstörténeteket és a szépirodalmat hívja segítségül a személyiségfejlesztéshez. Ismerd meg, hogyan hasznosíthatod a képzőművészetet, a meséket és az irodalmi alkotásokat az érzelmi nevelés és oktatás folyamán!

Kibetűzni a lélek titkait – Grafológusképzés mindenkinek

A Lukács Oktatási Központ szeptemberben induló, négy féléves képzésén megmutatkoznak az ákombákomok mélységei, a gyöngybetűk titkai. A grafológia tudományán és a papírra vetett gondolatokon keresztül alaposabban megismerhetjük az emberi személyiség rejtélyeit, saját magunkat és a hozzánk közel állókat egyaránt.

Újra rajzfilmek kavalkádja

5. Országos Rajzfilmünnep – 2017. NOVEMBER 3-5.

Ki ne emlékezne a Magyar népmesék sorozat főcímdalára, amit esténként együtt fütyültünk a kismadárral, a Fürge rókalábak kezdetű rajzfilm slágerre, vagy az „MZ per X, MZ per X jelentkezz!” hívó mondatra? Még sok más kedves emlék juthat eszünkbe a több mint száz éves magyar animáció történetéből.

Felújított Fábri-filmek és egyedülálló külföldi filmritkaságok az első Budapesti Klasszikus Film Maratonon!

Az elmúlt hónapokban újjászervezett Filmarchívum négy napos nemzetközi archív filmfesztivált rendez Budapesten. Az első Budapesti Klasszikus Film Maraton 2017. november 2-5. között az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Francia Intézetben és a Corvin Moziban lesz.

 

A gyaloglás fél egészség – október, a Világ Gyalogló hónap

A gyaloglás egészségmegtartó hatásaira hívja fel a figyelmet a Világ Gyalogló Nap, amely keretében egész októberben országszerte több mint száz rendezvényen sétálhatnak, túrázhatnak együtt családok, iskolatársak, baráti társaságok. A nemzetközi mozgalmat 1992-ben indították útjára, Magyarország 1999-ben lépett a rendező országok sorába.  Az esemény koordinációját a Magyar Szabadidősport Szövetség végzi.

Keresés

Hírlevél feliratkozás
Október 2017
H K Sz Cs P Szo V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5