Kutatónő a biológia és az informatika határán

Hugonnai Vilmának, az első magyar orvosnőnek rengeteget kellett harcolnia azért, hogy elismerjék tudását. Diplomáját is megkérdőjelezték itthon, így sokáig nem kaphatott munkát. Azóta 150 év telt el, és már az 5. technológiai forradalmat éljük, ennek ellenére még mindig kevés nő van a tudomány területén. Az informatika szintén olyan ág, amelyet a társadalom férfiasnak ítél. Pedig a tudás, az elköteleződés, a motiváció és az elhivatottság független attól, hogy a szakember nő vagy férfi. Induló cikksorozatunkban olyan hallgatókat, oktatókat és fiatal szakembereket mutatunk be, akik lányként választották a tudományos pályát. Sájevicsné dr. Sápi Johanna például az Óbudai Egyetem (ÓE) Biomatika Intézetének oktatója, aki daganatterápiával foglalkozik.

 

 

 

(Fotó: FreeDigitalPhotos.net)

 

Eredetileg orvos szeretett volna lenni, de végül egészségügyi szervező szakra vették fel a Semmelweis Egyetemre. „Ez érdekes BSc-képzés, amelynek három: orvosi, gazdasági és informatikai alappillére is van. Bár eredetileg az orvosira készültem, mindig érdekelt a matematika-fizika is, és tudtam, ha orvos lennék, akkor ez a másik út lezárulna” – mondja Johanna, aki szerint ez a kettősség öröklött, beprogramozott érdeklődés benne. „Édesapám orvos lett, de mérnöknek készült, a nagypapám pedig mérnök lett, holott orvosnak készült. Nekem végül nem kellett választanom. Ma már egyre több olyan képzés indul, ahol a hallgatónak nem kell feladnia sem a biológia, az orvoslás, sem az informatika iránti vagy a villamosmérnöki érdeklődését, hanem ezeket együtt tanulhatja. Az Óbudai Egyetem a mérnökinformatikus MSc-képzés keretein belül 2015 februárjától elindította a robotika specializációt, 2016 februárjától pedig lesz orvosi mérnökinformatika specializáció is.”

 

Johanna végül a programozás irányába ment el, az MSc-képzést pedig már a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) végezte a Villamosmérnöki és Informatikai Karon egészségügyi mérnök szakon. „Már az alapszak során is voltak óráim a BME-n, mert a képzés Semmelweis–BME közös volt, míg a mesterszak BME–Semmelweis közös. Így már ismerős volt a Műegyetem, mégis nehéz volt átlépni a villamosmérnöki karra. Nehéz, ám nem lehetetlen” – teszi hozzá a fiatal mérnök, aki az MSc-diplomájában már a daganatterápiával foglalkozott, majd ez lett a doktori és a kutatási témája is az Óbudai Egyetemen. A doktori oklevelét éppen a napokban, november 23-án vehette át az Óbudai Egyetem Napján.

 

„Ez nagyon érdekes téma, amelyben tényleg szükség van minden eddig tanult tudásomra, mind az orvosi, mind az informatikai, mind a villamosmérnöki részre” – teszi hozzá Johanna, aki az egyetem Élettani Szabályozások Tudásközpontjában dolgozik Dr. habil. Kovács Levente friss ERC-StG-nyertes kutató irányítása alatt. Johanna oktatási oldalról az ÓE Neumann János Informatikai Kar újonnan alakult Biomatika Intézetéhez tartozik, kutatási tevékenységét pedig az ÓE Egyetemi Kutató és Innovációs Központ (EKIK) támogatja.

 

 

 

(Fotó: Sípos Kornélia/Óbudai Egyetem)

 

 

A tumorbetegeknek segítene a kutatás

 

A csoport fő kutatási területei között van a mesterséges hasnyálmirigy. Hogy mi is ez? A szervezet inzulint termel, amely képessé teszi a sejteket arra, hogy a táplálékból nyert glükózt felvegyék és hasznosítsák. Ha nincs inzulin, akkor ez nem történik meg. A cukorbetegeknek ezért folyton szurkálniuk kell magukat: megnézni, milyen a vércukorszintjük, és az alapján adagolni az inzulint. A mesterséges hasnyálmirigy egy inzulinpumpából, szenzorból és persze szabályozási algoritmusból álló zárt kör, amely mindezt megvalósítja a cukorbetegek helyett. „Ennek az analógiájára szeretnénk kifejleszteni egy olyan zártkörű szabályozást, amely a tumor méretének változását szabályozza. Ezt a hosszú távú kutatási célt antiangiogén terápia használatával tervezzük megvalósítani. Az antiangiogén terápia új terápiás csoport, az úgynevezett célzott molekuláris terápiák egyik fajtája, melyek célja, hogy a daganat olyan speciális tulajdonságát találja meg, melynek gátlásával csak a daganatokra hatunk, az egészséges sejtekre és folyamatokra nem. A mi esetünkben ez azt jelenti: a tumorok érképződését szeretnénk gátolni, mert ahhoz, hogy a tumor két-három milliméternél nagyobbra tudjon nőni, saját erekre van szüksége. Azt reméljük, hogy ha az érképződést gátoljuk, nem tud tovább nőni a tumor” – magyarázza Johanna.

 

Az antiangiogén terápia már létezik Magyarországon, csak nagyon-nagyon drága. A kísérletek azonban, amelyeket együtt végeztek a Semmelweis Egyetem I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetével, arra irányultak, hogy kisebb dózis is elegendő volna. „A terápiás dózis egytizedét adtuk egereknek, azt is tizennyolc napra osztva. Így jóval kisebb tumorokat értünk el. Azt gondoljuk, hogy ez a szer hatásos és költséghatékony is lehetne, ha jó adagolási algoritmus szerint adagolnák. Erre szeretnénk létrehozni egy műszert, amely a mesterséges hasnyálmirigyhez hasonlóan szabályozási algoritmus segítségével, automatizáltan adagolná a szert. Az én munkám pedig az ilyen szabályozási algoritmusok kidolgozása.”

 

Dr. habil. Kovács Levente, az Élettani Szabályozások Kutatócsoport vezetőjének napokban elnyert ERC-StG-pályázata ennek az ötletnek a megvalósítására törekszik. „Mi azt vállaltuk, hogy állatkísérleti alapon, matematikai formában leírjuk azt, milyen növekedési tulajdonsága van egy tumornak, és ha megvan a matematikai modellünk, akkor erre tudunk szabályozási algoritmust tervezni” – mondja Johanna, aki már öt éve foglalkozik ezzel a területtel.

 

 

 

(Fotó: Sípos Kornélia/Óbudai Egyetem)

 

 

„Nincs érdekesebb, amellyel szívesebben foglalkoznék”

 

Hogyan képzeljük el a végeredményt? Akár beépíthető műszer is lehetne, amely állna a mesterséges hasnyálmirigyhez hasonló mérő szenzorból, a beavatkozó szervből, amely ezt a speciális szert adagolná, valamint a szabályozási algoritmusból, amely optimális szabályozást valósítana meg. „A legideálisabb eset természetesen az lehetne, ha ezzel a műszerrel a daganatot megszüntethetnénk, de manapság már a daganatterápia nem csupán azt célozza meg, hogy a teljes tumort eltűntesse, hanem az úgynevezett „stable diseases”-elmélet is megjelent. Ez azt jelenti, hogy ha nem tudjuk a tumort teljesen eltűntetni, akkor olyan stabil állapotot teremtsünk, amelyben a beteg a kontrollált betegségével együtt tud élni. A kemoterápia és a sugárterápia nagyon negatív hatással bír az egészséges sejtekre. Ha a szer megfelelő adagolásban olyan hatást érne el, hogy a kemoterápia sokkal kisebb súlyt kapna a kezelés alatt, csökkenthetnénk annak negatív hatásait.” Johanna azonban kiemeli, hogy a kutatás még sokféle kimenetelű lehet, ezt ilyenkor nem láthatják előre. Az azonban biztos, a kutatónő nagyon szereti a munkáját. „Nem látok ennél érdekesebbet, amellyel szívesebben foglalkoznék!”

 

„Nekem a kutatás nagyon fontos, de szeretek oktatni is. Ez rendkívül sokszínű munka. Semelyik napom nem ugyanolyan, mint az előtte levő. Igaz, nálam is előfordul, hogy fáradtan kelek fel, de úgy érzem, mindig van miért bemennem dolgozni. Rengeteg kihívás és perspektíva van benne, és megunhatatlan! El se tudom képzelni, hogy egyszer letegyem a tollat, és azt mondjam: itt vége van” – teszi hozzá Johanna, aki az Óbudai Egyetemen irányítástechnikát oktat esti, nappali képzéses hallgatóknak, magyaroknak és külföldieknek egyaránt. „Itt tulajdonképpen azzal foglalkozunk, hogyan lehet egy eszköz automatizált szabályozását megoldani” – magyarázza.

 

 

„A pálya nők előtt is nyitva áll”

 

A kérdésre: dolgozna-e inkább külföldön, nemmel felel. „Most esküdtem fel fél órával ezelőtt arra, hogy a magyar tudomány hírnevét öregbítem, és számomra ez nagyon fontos. Én itthon szeretnék kutatni, és a magyar tudományhoz hozzátenni. Szerintem lehet Magyarországon is érvényesülni és érdemben dolgozni. Erre az Óbudai Egyetem kiváló lehetőséget biztosít” – mondja Johanna, aki a lányoknak is ajánlja ezt a pályát.

 

„Nem mondom, hogy könnyű. A BME-n volt olyan mosdó, amelyről gyakran úgy éreztem, csak nekem építették” – nevet Johanna, azt példázva, milyen kevés lány járt vele egy karra. „Nem voltak más követelmények a lányoknak. Ugyanazt kellett tudnom, viszont más volt az attitűd, amellyel hozzám fordultak. Be kellett bizonyítanom, hogy én nem idetévedtem, nem egy hoszteszlány vagyok, hanem itt kutatok. Ugyanakkor gyakran ért pozitív visszajelzés is. Lányoknak is abszolút ajánlanám ezt a pályát, és nem gondolom, hogy nőként ez elérhetetlen volna” – jegyzi meg a kutatónő.

 

Az biztos: olyan fejlesztések, amelyeken ő is dolgozik, életeket menthetnek. Akár nők, akár férfiak kutatják. Az eredmény ugyanis nem ezen múlik. A legfontosabb, hogy azokat a fiatalokat, akik érdeklődnek a terület iránt, ne téríthessék el sztereotípiák. Ne kelljen elveszítenünk leendő kutatókat, doktorokat amiatt, hogy valamiért nem adtunk nekik esélyt.

 

 

(Készítette: Wéber Anikó)

Indul az üzemmérnök informatikus (bprof) képzés

Informatikus képzés újragondolva - kevesebb elmélet - több gyakorlat

 

2018. szeptemberében új képzés indul két egyetemen is. Az üzemmérnök informatikus (BProf) szakon az alapjaitól gondolták újra az informatikus képzést. Három év alatt gyakorlatias és piacképes tudásra tehetsz szert, és kiváló esélyekkel helyezkedhetsz el kiemelkedő fizetés mellett. Az új szakra január 30-tól február 15-ig lehet jelentkezni, kizárólag elektronikusan a felvi.hu-n.

Az élethosszig tartó tanulás az Y-generáció sikerének kulcsa

Az Y-generáció számára a minőségi idő, a presztízs, az azonnali siker, a közösségi élmény és a karizmatikus vezető egyaránt fontos munkahelyi motiváció. A Magyarországon több mint kétmillió fiatalt számláló korosztály a bérigényt nem a piaci átlagbérek, hanem a számukra ideális életszínvonal szerint határozza meg. A már zajló negyedik ipari forradalom révén számos szakma és pozíció szűnhet meg a következő évtizedekben, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) szakértője szerint emiatt hamarosan a megélhetés múlhat azon, hogy valaki képes-e akár 40 évesen visszaülni az iskolapadba.

Egyetemek a nemzetközi színtéren

A kinyíló világtól és a mobilitási lehetőségektől nem félni kell, hanem élni kell tudni velük – mondta Palkovics László oktatási államtitkár a Trendek és kihívások a felsőoktatás nemzetköziesítésében című konferencián. 

A logikus, algoritmikus gondolkodás fejlesztésével sokat tehetünk gyermekünk jövőjéért

A jövő tudománya egy táborban, avagy gyere, csináljunk robotot, tanuljunk programozni, hozzunk létre saját vállalkozást!

 

 

Számtalan kutatás és felmérés igazolja, hogy a felnövekvő generációnak, gyermekeinknek a jövő munkaerőpiacán már nem a lexikális tudásra lesz legnagyobb szüksége, hanem sokkal inkább olyan készségekre, kompetenciákra, mint az infokommunikációs technológiai készségek, a magas fokú együttműködés, alkalmazkodókészség, az interperszonális kommunikáció, a kritikai gondolkodás, illetve a komplex rendszerekben való gondolkodás, problémamegoldás.

Modern Pedagógus Konferencia az Európa Hajón

2018. április 18-án, szerdán, exkluzív helyszínen, az Európa Hajón tartja második konferenciáját a Neteducatio Modern Pedagógus címmel. A konferenciára várnak bármely korosztállyal foglalkozó pedagógust, egyetemi hallgatókat. A konferencia célja innovatív eszközöket és ötleteket adni a 21. század újfajta igényeire nyitó pedagógusok kezébe.

Játékos ismeretterjesztés – megérkezett a Da Vinci Kids App

Okoseszközökre fejlesztett alkalmazással jelentkezik a megújult Da Vinci Kids. A gyermekeknek szóló applikációk terén újdonságnak számít a Da Vinci Kids App – a csatorna TV műsorait leképező online videotár közel 3000 ismeretterjesztő kisfilmet tesz elérhetővé a játékos tanulás és tartalmas szórakozás érdekében, térítésmentesen letölthető formában.

Középiskolás Képzés a JÉG szervezésében

Középiskolásnak lenni jó. Bár néha unalmas. Iskolába járni jó. Bár néha unalmas. Előfordult már, hogy többre vágytál? Zavar, hogy középiskolásként keveset néznek ki belőled? Szeretnéd már most ismerni a bankok, a pénzügy és a vállalkozások világát? Megismerni az önéletrajzírás és a próba-állásinterjú rejtelmeit?

Az út önmagunkhoz saját gátjaink feloldásán keresztül vezet

A napunk feladatok és megoldandó kihívások sorozatából áll. Rohanunk reggel, sietünk délután, és fáradtan esünk ágyba este. Törekszünk a legjobbat adni a munkában és a magánéletünkben egyaránt. Egy dolog szorul háttérbe sokszor: Önmagunk. Vajon hogyan találhatjuk meg az utat a saját céljainkhoz, milyen technikákat sajátítsunk el a kiegyensúlyozott élethez? Hazánk legszínvonalasabb női karrierrendezvényén ezekhez kapunk kapaszkodókat.

Nők a munkaerőpiacon: előítéletek vannak, de a változás elindult

A nők munkaerőpiacon betöltött szerepe továbbra is központi kérdés a foglalkoztatással és a karrierépítéssel kapcsolatban. A Jobline Női Karriernap szervezőcsapatának friss kutatása az aktuális helyzetet és a női munkavállalók tapasztalatait vette górcső alá. A felmérésben több mint 2200, különböző életkorú, foglalkozású és családi állapotú nő vett részt. 

Sportlélektani eszközökkel (elsősorban) a belső sikerekért

Mitől lesz igazán hatékony a mentális felkészülés? Mi a siker, a kudarc, és mindezek elviselésének titka? Hogyan küzdjünk meg a versengés okozta nyomással? Hogyan hozhatjuk ki magunkból a legjobbat? Hogyan motiváljuk saját magunkat? Szülők, nevelési szakemberek, edzők, vállalkozók és iskolakezdők, figyelem: itt egy remek sportlélektani képzés – nemcsak sportolóknak!

Terápia és érzelmi nevelés a mesék és az alkotás ösvényein

Egy képzés, mely a művészetterápia három területét, a képzőművészet alkotó erejét, a meséket, mint archetipikus szimbolikus fejlődéstörténeteket és a szépirodalmat hívja segítségül a személyiségfejlesztéshez. Ismerd meg, hogyan hasznosíthatod a képzőművészetet, a meséket és az irodalmi alkotásokat az érzelmi nevelés és oktatás folyamán!

Kibetűzni a lélek titkait – Grafológusképzés mindenkinek

A Lukács Oktatási Központ szeptemberben induló, négy féléves képzésén megmutatkoznak az ákombákomok mélységei, a gyöngybetűk titkai. A grafológia tudományán és a papírra vetett gondolatokon keresztül alaposabban megismerhetjük az emberi személyiség rejtélyeit, saját magunkat és a hozzánk közel állókat egyaránt.

Táborválasztás tudatosan – a sport és digitális élménytáborok a legnépszerűbbek

Pénteken kitört az a bizonyos nagybetűs VAKÁCIÓ, sok szülő azonban még nem tervezte meg az egész nyári menetrendet, még gondolkodik a táborválasztáson, keresi a legjobb lehetőséget gyermeke számára. Arról, hogy milyen szolgáltatásokkal és adottságokkal rendelkezik egy ideális tábor, mást gondolnak a szülők és mást a gyerekek. Egyben azonban mindenki egyetért, legfontosabb a testi és a lelki biztonság. Ezután következik az élmény és az érték. Az elmúlt időszakban a sport-, valamint a digitális élményeket kínáló táborok bizonyultak a legnépszerűbbnek. De hogyan válasszunk?

Felvidékre utaznak a magyar múzeumok – avagy VR szemüveg, apródképző és telefonközpont a határon túl is

A 2017 márciusában indult Mozaik Múzeumtúra iskolai edukációs programsorozat 14 magyarországi állomást követően június 20-án ezúttal határon túlra, a szlovákiai Udvard községbe érkezik interaktív múzeumpedagógiai foglalkozásokkal. Az országos múzeumnépszerűsítő program célja, hogy élményszerű, látványos és tartalmas foglalkozásokon keresztül közelebb hozza a múzeumok világát a diákokhoz és a pedagógusokhoz egyaránt, ízelítőt adjon számukra abból a színes palettából, amely hazánk kulturális kincseit, örökségét és értékeit hordozza. A Mozaik Múzeumtúrához már több mint 300 hazai múzeum csatlakozott, az iskolai edukációs program pedig nagy sikerrel már közel 6000 gyerekhez jutott el az elmúlt 2 tanévben. 

VR szemüveg, 3D-s bélyeg, inuksuk építés – avagy játékos múzeumpedagógiai foglalkozások Gyereknapon

Május utolsó hétvégéjén a PlayKID – Minimax Gyereknap keretében sok fiatal ismerkedhet meg a múzeumok lenyűgöző titkaival és azzal a páratlan örökséggel, amelyet ápolnak.

Keresés

Hírlevél feliratkozás
Július 2018
H K Sz Cs P Szo V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5