Egyetemek a nemzetközi színtéren

A kinyíló világtól és a mobilitási lehetőségektől nem félni kell, hanem élni kell tudni velük – mondta Palkovics László oktatási államtitkár a Trendek és kihívások a felsőoktatás nemzetköziesítésében című konferencián. 

 

 

 

Az államtitkár kiemelte: ahhoz, hogy versenyképes diplomát tudjunk adni a fiatalok kezébe, elengedhetetlenül fontos, hogy a magyar felsőoktatási hallgatók, oktatók, kutatók és intézmények bekapcsolódjanak a nemzetközi vérkeringésbe. Ezt a folyamatot támogatja a 2016-ban elindított Campus Mundi program is.

 

A Tempus Közalapítvány által szervezett szakmai konferencia bevezető előadásában Palkovics László elmondta, hogy a felsőoktatási intézmények globális versenyképességének növelése a hazai felsőoktatási stratégia fő céljai között is szerepel. Ennek megalkotásánál a leuveni nyilatkozatot vették alapul, mely szerint 2020-ra a végzett hallgatók 20 százalékának kellene külföldi tapasztalatokkal rendelkeznie.

 

 

Jelenleg a magyar hallgatóknak mindössze 10 százalékáról mondható el, hogy külföldön is folytattak tanulmányokat. Ennek elsődleges okai között a pénzügyi nehézségeket, az információhiányt és a külföldi kurzusok hazai elismertetésének, elfogadtatásának problémáját vetette fel az államtitkár. Ugyanakkor kiemelte: a munkáltatók nagyra értékelik a külföldön megszerzett tudást és gyakorlatot, hiszen a mobilitási programokban részt vevő fiatalok a nyelvtudás fejlesztése mellett megismernek más kultúrákat és munkamódszereket, ami lehetővé teszi, hogy a globális piacon is érvényesülni tudjanak.

 

Jelentős növekedés mutatkozik ugyanakkor a Magyarországon tanuló külföldiek számában. 2016-ban a hazai felsőoktatási intézmények hallgatóinak 11 százaléka érkezett egy másik országból, ésa doktori képzésben ugrott meg leginkább a külföldiek aránya. Az államtitkár szerint ebben jelentős szerepe volt az intézmények nemzetköziesítését támogató Campus Mundi és Stipendium Hungaricum programnak is.

 

 

 

 

A rendezvényen Tordai Péter, a Tempus Közalapítvány igazgatója elmondta, hogy több mint 20 éve támogatják a hazai oktatási és képzési intézmények nemzetközi együttműködéseit, 2015 óta Európán kívüli országokkal is. Ebben jelentős támogatást biztosít az Erasmus+ program, amelyben jövőre csaknem 20 millió euró áll a magyar felsőoktatási intézmények rendelkezésére. Az egyetemisták és főiskolások külföldi tapasztalatszerzésére pedig a következő három évben a jelenleginél 50 százalékkal magasabb forrást biztosít a program.

 

A Campus Mundi programban ebben a tanévben több mint egymilliárd forint áll rendelkezésre a felsőoktatási hallgatók nemzetközi tanulmányainak és szakmai gyakorlatának támogatására, de az intézményeken is múlik, hogy tudják-e növelni a mobilitásra nyitott pályázók számát.

 

Tordai Péter felhívta rá a figyelmet, hogy az egyetemek nemzetköziesítése szempontjából komoly különbségek mutatkoznak az országban. Vannak, akik még gyerekcipőben járnak ezen a téren, míg van olyan egyetem, ahol a hallgatóknak csaknem fele bekapcsolódik különböző nemzetközi ösztöndíjprogramokba. Az igazgató kiemelte: a fiatalok aktivizálásában az egyetemi szintű tájékoztatásnak és információszolgáltatásnak is nagyon fontos szerepe van.

 

A konferencián kerekasztal-beszélgetés keretében vitatták meg a felsőoktatási hallgatókat érintő kérdéseket, valamint az intézmények nemzetközi versenyképességének kihívásait. A részt vevő négy hazai egyetem képviselőinek tapasztalatai szerint már az is segíthet az egyetemisták pályázásra ösztönzésében, ha a saját intézményükben nagyszámú, különböző kultúrákból érkező külföldi hallgatóval és oktatóval találkozhatnak. A más országokból érkezők fogadása azért is megéri az intézményeknek, mert az ösztöndíjasok megnyithatják a kapukat a teljes képzésre érkező, fizetős hallgatók előtt is. Igaz, ehhez komoly háttérmunka szükséges az idegen nyelvű kurzusok meghirdetésétől, az oktatók és munkatársak nyelvi felkészítésén keresztül, a különböző országokból érkező hallgatók igényeinek kiszolgálásáig.

 

Azonban számos esetben bizonyították már a magyar felsőoktatási intézmények, hogy képesek szembenézni ezekkel a kihívásokkal. A nemzetköziesítést támogató jó gyakorlatok elismerése céljából a Tempus Közalapítvány idén harmadik alkalommal adott át díjakat olyan innovatív kezdeményezéseknek, amelyek különböző eszközökkel járulnak hozzá a hazai felsőoktatás nemzetközi versenyképességének növeléséhez. Idén nyolc projekt vehette át a Felsőoktatás Nemzetközi Fejlesztéséért Díjat a Tempus Közalapítványtól.

Indul az üzemmérnök informatikus (bprof) képzés

Informatikus képzés újragondolva - kevesebb elmélet - több gyakorlat

 

2018. szeptemberében új képzés indul két egyetemen is. Az üzemmérnök informatikus (BProf) szakon az alapjaitól gondolták újra az informatikus képzést. Három év alatt gyakorlatias és piacképes tudásra tehetsz szert, és kiváló esélyekkel helyezkedhetsz el kiemelkedő fizetés mellett. Az új szakra január 30-tól február 15-ig lehet jelentkezni, kizárólag elektronikusan a felvi.hu-n.

Az élethosszig tartó tanulás az Y-generáció sikerének kulcsa

Az Y-generáció számára a minőségi idő, a presztízs, az azonnali siker, a közösségi élmény és a karizmatikus vezető egyaránt fontos munkahelyi motiváció. A Magyarországon több mint kétmillió fiatalt számláló korosztály a bérigényt nem a piaci átlagbérek, hanem a számukra ideális életszínvonal szerint határozza meg. A már zajló negyedik ipari forradalom révén számos szakma és pozíció szűnhet meg a következő évtizedekben, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) szakértője szerint emiatt hamarosan a megélhetés múlhat azon, hogy valaki képes-e akár 40 évesen visszaülni az iskolapadba.

Egyetemek a nemzetközi színtéren

A kinyíló világtól és a mobilitási lehetőségektől nem félni kell, hanem élni kell tudni velük – mondta Palkovics László oktatási államtitkár a Trendek és kihívások a felsőoktatás nemzetköziesítésében című konferencián. 

Játékos ismeretterjesztés – megérkezett a Da Vinci Kids App

Okoseszközökre fejlesztett alkalmazással jelentkezik a megújult Da Vinci Kids. A gyermekeknek szóló applikációk terén újdonságnak számít a Da Vinci Kids App – a csatorna TV műsorait leképező online videotár közel 3000 ismeretterjesztő kisfilmet tesz elérhetővé a játékos tanulás és tartalmas szórakozás érdekében, térítésmentesen letölthető formában.

„Szeretnénk ismét közkedveltté tenni a múzeumba járást” – Kistokajba érkezik a Mozaik Múzeumtúra

Február 26-án immár 5. állomásához érkezik a Mozaik Múzeumtúra iskolai edukációs programja a 2017/2018-as tanévben, melynek célja Magyarország múzeumainak népszerűsítése játékos, élményszerű, digitális eszközök bevonásával történő interaktív foglalkozások keretében. A kezdeményezés egyik különlegessége, hogy a múzeumok járnak iskolába, így a diákok saját közegébe (tornacsarnokba, tantermekbe, aulákba) viszik el a múzeumokat és múzeumpedagógusaikat, akik fél napon keresztül játékos feladatokkal készülnek a felső tagozatos diákok számára. Az országos múzeumnépszerűsítő programsorozat következő házigazdája a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kistokaji Általános Iskola lesz.

A Mozaik Múzeumtúra iskolai programja a Városligetet is célba veszi

Az Örökség Kultúrpolitikai Intézet megbízásából a Felelős Szülők Iskolája szakmai szervezésével megvalósuló Mozaik Múzeumtúra iskolai edukációs programja 4. állomásához érkezik a 2017/2018-as tanévben. A házigazda szerepét ezúttal a Városligeti Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolába viseli majd. A felső tagozatos diákok számára összeállított interaktív múzeumpedagógiai foglalkozások, aktivitások, vetélkedők február 7-én 9 és 14 óra között lesznek az iskola tornacsarnokában és tantermeiben.

Középiskolás Képzés a JÉG szervezésében

Középiskolásnak lenni jó. Bár néha unalmas. Iskolába járni jó. Bár néha unalmas. Előfordult már, hogy többre vágytál? Zavar, hogy középiskolásként keveset néznek ki belőled? Szeretnéd már most ismerni a bankok, a pénzügy és a vállalkozások világát? Megismerni az önéletrajzírás és a próba-állásinterjú rejtelmeit?

Az út önmagunkhoz saját gátjaink feloldásán keresztül vezet

A napunk feladatok és megoldandó kihívások sorozatából áll. Rohanunk reggel, sietünk délután, és fáradtan esünk ágyba este. Törekszünk a legjobbat adni a munkában és a magánéletünkben egyaránt. Egy dolog szorul háttérbe sokszor: Önmagunk. Vajon hogyan találhatjuk meg az utat a saját céljainkhoz, milyen technikákat sajátítsunk el a kiegyensúlyozott élethez? Hazánk legszínvonalasabb női karrierrendezvényén ezekhez kapunk kapaszkodókat.

Nők a munkaerőpiacon: előítéletek vannak, de a változás elindult

A nők munkaerőpiacon betöltött szerepe továbbra is központi kérdés a foglalkoztatással és a karrierépítéssel kapcsolatban. A Jobline Női Karriernap szervezőcsapatának friss kutatása az aktuális helyzetet és a női munkavállalók tapasztalatait vette górcső alá. A felmérésben több mint 2200, különböző életkorú, foglalkozású és családi állapotú nő vett részt. 

Sportlélektani eszközökkel (elsősorban) a belső sikerekért

Mitől lesz igazán hatékony a mentális felkészülés? Mi a siker, a kudarc, és mindezek elviselésének titka? Hogyan küzdjünk meg a versengés okozta nyomással? Hogyan hozhatjuk ki magunkból a legjobbat? Hogyan motiváljuk saját magunkat? Szülők, nevelési szakemberek, edzők, vállalkozók és iskolakezdők, figyelem: itt egy remek sportlélektani képzés – nemcsak sportolóknak!

Terápia és érzelmi nevelés a mesék és az alkotás ösvényein

Egy képzés, mely a művészetterápia három területét, a képzőművészet alkotó erejét, a meséket, mint archetipikus szimbolikus fejlődéstörténeteket és a szépirodalmat hívja segítségül a személyiségfejlesztéshez. Ismerd meg, hogyan hasznosíthatod a képzőművészetet, a meséket és az irodalmi alkotásokat az érzelmi nevelés és oktatás folyamán!

Kibetűzni a lélek titkait – Grafológusképzés mindenkinek

A Lukács Oktatási Központ szeptemberben induló, négy féléves képzésén megmutatkoznak az ákombákomok mélységei, a gyöngybetűk titkai. A grafológia tudományán és a papírra vetett gondolatokon keresztül alaposabban megismerhetjük az emberi személyiség rejtélyeit, saját magunkat és a hozzánk közel állókat egyaránt.

Adj neki történeteket!

A legtöbb, amit a gyerekeknek adhatunk, hogy történetei legyenek: élmények, melyekből felépülhet a személyisége, melyekre emlékezhet, és melyek által meghatározhatja, „elmesélheti” saját magát. Ha épp nem szereplői vagyunk, akkor hallgatjuk a sztorikat: mindenki szereti a meséket, és ezért rajong a legtöbb gyerek a történelemért is. Ezért ha jól tálaljuk, gyermekünk a történelem eseményeitől a saját történetéig juthat, mert tanulhat belőlük. Ráadásul önmaga élettörténetét sosem érzi majd jelentéktelennek, hiszen tudja, hogy ő is otthon van a világban.

Honnan tudod, amíg ki nem próbáltad? Avagy: tudományos kísérletek és önismeret

Akár egy újfajta ételről, új játékról vagy saját képességeiről legyen szó, még a kíváncsi gyerekek is néha – talán a kudarctól való félelmükben – ódzkodnak attól, hogy addig ismeretlen dolgokat próbáljanak ki. Ilyenkor jön a klasszikus szülői replika: „Honnan tudod, amíg ki nem próbáltad?” Ez egy teljesen jogos meglátás, a gyerekeknél viszont nem mindig éri el a kívánt hatást. Ha szeretnénk, hogy mégis működjön, mutassunk nekik egy olyan területet, ahol a próbálkozás mindig bejön, és mindig izgalmas: irány a tudományos kísérletek világa!

Föci és környezettudatosságra nevelés otthon

A környezetismeret, később a földrajz és a biológia a rögzült tantárgyi keretei azoknak az ismereteknek, melyeket a gyerekek kezdetben – nagyon helyesen – a világ csodáiként fognak fel. Melyik gyerkőc nem kérdez a természeti jelenségekről, nem lapozgat képes enciklopédiát, vagy nem gyűjt állatos matricákat, ha teheti? És hogyan őrizhetjük meg a gyerekek érdeklődését természetes környezetünk, földünk iránt? Avagy: négy módszer, hogyan lehet környezettudatosságra nevelni és föciből segíteni egy füst alatt!

 

Keresés

Hírlevél feliratkozás
Április 2018
H K Sz Cs P Szo V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6