Az immunológia és gyulladás témakör első napján a Novotel Hotelben a gyulladás kialakulásáért felelős alapvető mechanizmusokat és befolyásolási lehetőségeiket mutatták be.
„Az előadók többek közt kitértek arra, hogy a keringésnek, a kisereknek milyen szerepük van a gyulladás kialakulásában, milyen, a szervezetünkben képződő anyagok felelősek a gyulladásért, ezen kívül milyen lehetőségek adottak, hogy ezeket a nemkívánatos módon termelődő anyagokat kontrolláljuk” – mondta Kemény Lajos, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Általános Orvostudományi Kar Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának intézetvezető professzora. A szekcióülésen kiderült: a baktériumok gyakran okoznak életet közvetlenül veszélyeztető szisztémás gyulladást (szepszist), a tanácskozáson az ezek kialakulásához vezető immunológiai faktorokat vették sorra, melynek jelentőségét az adja, hogy a patogenezis jobb megismerése lehetőséget nyújthat ezen életveszélyes betegség hatékonyabb kezelésére is. Újabb adatokat tudhattunk meg a gyulladás során kialakuló szöveti oxigénhiány és mikrocirkulációs (keringési) rendellenesség kialakulásáról is.
Az antitesteken alapuló kezelések, az úgynevezett biológiai terápiák számos betegség kezelésében áttörést hoztak. Az immunológia és gyulladás konferencia második ülésén a Nobel-díjas Robert Huber professzor az antitestekről és terápiás alkalmazásukról tartott előadást, majd a veleszületett és a szerzett immunitás közötti finom szabályozást tárgyalták meg. A szervezet baktériumokkal, vírusokkal szembeni legfontosabb védekezési stratégiáit is ismertették. Kemény Lajos elmondta: nagyon szoros együttműködés zajlik a bennünk élő mikrobák és az immunrendszer aktivitása között. „Érdekesség, hogy darabszámra minimum tízszer annyi baktérium van szervezetünkben, mint amennyi testi sejttel rendelkezünk. Tehát felvetődhet a kérdés: végtére is ki kit kontrollál? A baktériumok szimbiózisban élnek velünk, nagyon fontos szerepük van abban, hogy szervezetünk immunrendszere jól fejlődjön ki” – fejtette ki az SZTE intézetvezető professzora, aki a hámsejtekben képződő, baktériumölő képességgel rendelkező molekulákról tartott előadást.
Az immunológia és gyulladás témakörében a harmadik ülésen a daganatokkal szembeni immunvédekezést vitatták meg. A hallgatóság megismerhette a daganatsejtek különböző stratégiáit, amelynek révén a tumorsejtek a szervezet immunrendszerét kikapcsolják, illetve új terápiás lehetőségekről is szó esett. „A szekcióülésen az előadók kifejtették, hogy a daganatsejt környezetében lévő egyéb sejteknek mennyire fontos szerepük van a tumor kialakulásában. Ez a mikrokörnyezet ma fontos területe a rákkutatásnak” – mondta Kemény Lajos. Emellett az allergiás betegségek kialakulásáért felelős mechanizmusokat és az allergiás betegségek gyógyulásához vezető immunterápiákat is bemutatták. Az autoimmun betegségek közül külön hangsúlyt kaptak a bőrgyógyászati autoimmun kórképek, mint például a pikkelysömör vagy az ekcéma.
Kemény Lajos elmondta: a konferenciával kapcsolatban rendkívül pozitív visszajelzéseket kapott a résztvevő előadóktól, a hat különböző szimpóziumot nagy érdeklődés kísérte, az előadótermek minden nap tömve voltak.
(www.edupress.hu)