Magyar Oktatási Hírügynökség
| Rovatok |
| Aktív Szemeszter |
VII. évfolyam 4. szám
| Partnerek |
Edupress Hírek
| Manherz a mobilitást javítaná, Szabó a tanárképzést tenné osztatlanná |
A hallgatók alacsony mobilitási hajlandóságát tartja a magyar felsőoktatás egyik legfőbb problémájának Manherz Károly, aki erről március 10-én, az EURASHE-konferencián beszélt Budapesten. A diákok csupán 2-3 százaléka rendelkezik jelenleg külföldi tanulmányi tapasztalatokkal, miközben a bolognai folyamathoz csatlakozott államok 2020-ra 20 százalékos célt tűztek ki maguk elé. Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia elnöke a tanárképzésen változtatna, melyet a kétciklusú rendszertől eltérően osztatlanná tenne - nyilatkozta az MTI-nek.
Manherz Károly megnyitó beszédében elmondta: a munkaerőpiac viszonylag jól fogadja az első, alapképzésben végzett hallgatókat, és számos külföldi diák tanul a magyar orvosi és mérnöki képzésben, a mobilitás területén azonban rosszak az eredményeink. Jelenleg csupán a hallgatók 2-3 százaléka rendelkezik külföldi tapasztalatokkal, míg 2020-ra a húsz százalékot kellene elérni a bolognai folyamatban részt vevő országok által kitűzött célok szerint.
Szabó Gábor szerint a tanárképzések terültén vissza kellene állítani az osztatlan képzést, mely rendszerben kétszakos tanárokat kellene kinevelniük a felsőoktatási intézményeknek. A főrektor szerint az egyetemek, főiskolák összefogásával lehetne hozzányúlni a jelenlegi szerkezethez. Kifejtette: lehet, hogy az egységes képzésen megszerzett diploma egyes jellemvonásaival nem felel majd meg a bolognai folyamat előírásainak, most azonban Magyarországnak van szüksége jó pedagógusokra - írja a stop.hu. Elmondta továbbá: az alapszakokat ketté kellene választani annak függvényében, hogy az adott diák a munkaerőpiacra vagy a mester-, illetve a doktori képzésre kíván-e felkészülni.
A magyar és az osztrák kormány az európai felsőoktatás harmonizációját célzó Bologna-folyamat kezdetének tízéves évfordulója alkalmából Budapesten és Bécsben ünnepi Miniszteri Találkozót tart március 11-12-én. Az eseményhez kapcsolódóan rendezték meg március 10-én a Budapesti Gazdasági Főiskola szervezésében a EURASHE (European Association of Higher Education - a gyakorlatorientált felsőoktatási intézmények európai szövetsége) konferenciát hazánkban.
Februárban, Brüsszelben tíz pontban foglalta össze célkitűzéseit a EURASHE:
1. Az esélyegyenlőség megteremtése, a még fennmaradt szociális, gazdasági és kulturális korlátok lebontása
2. A felsőoktatási célok meghatározása a nemzeti és nemzetközi érdekek összehangolásával
3. A diplomások elhelyezkedési esélyeinek javítása a munkaadókkal való szorosabb együttműködés segítségével
4. Az élethosszig tartó tanulás megvalósulásának elősegítése
5. A hallgató-centrikus oktatási struktúra megvalósítása
6. Az oktatás, kutatás és innováció céljainak összehangolása
7. Nemzetközi ügyek iránti nyitottság 8. A hallgatói mobilitás fejlesztése
9. A felsőoktatási rendszer transzparenciája
10. Költséghatékony oktatási módszerek és szerkezet megteremtése
(www.edupress.hu)
