A magyarországi egyetemek és főiskolák hallgatóinak csupán tíz százaléka tanul reálszakon, miközben a természettudományos és műszaki területen képzett diplomások aránya az OECD átlagában huszonöt százalék körül van - hangsúlyozta ki közleményében a Magyar Tudományos Akadémia Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete (MTA MFA) hivatkozva az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform (IMNTP) felmérésére. Kitért arra is, hogy a távol-keleti országokban - például Szingapúrban - ez a mutató meghaladja a negyven százalékot is. Ezen adatok alapján a kutatóintézet határozott véleménye, hogy sürgős intézkedésekre volna szükség azon folyamat megállításához, amely Magyarországot a sokat hangoztatott kutatás-fejlesztés és innováció országa helyett legjobb esetben is csupán alacsony bérű, elektronikai összeszerelő-ipari gazdasággá teszi.
Az IMNTP felméréséből kiderül továbbá az is, hogy a magyar oktatást nem csak mennyiségi, de figyelemfelhívó minőségi hiányosságok is jellemzik. Ezt példázza az is, hogy a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, vagyis a magyar felsőoktatás minőségéért felelős független szakmai testület új tagjai között nem található meg a műszaki terület egyetlen képviselője sem.
A kutatásfejlesztésben mutatkozó szakemberhiány, illetve a természettudományos és a műszaki területen tapasztalható szakemberhiány megoldása a nyilatkozat szerint azért is kiemelten fontos, mert a teljes elektronikai műszer-ipar a magyar feldolgozóipar exportjának 35 százalékát teszi ki.
Forrás: Menedzsment Fórum, MTI
(www.edupress.hu)