Az eredményes vállalti képzés ismérveit sorolta fel Rozgonyi Zoltán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke: lényeges szempontot képvisel az objektív, mérhető, a munkavállaló és a munkáltató számára egyaránt érthető, a munkakör szempontjából releváns, illetve a reális kurzus.
Orosi Józsefné Enikő, a GE Hungary Zrt. regionális HR igazgatója a nyelvtudásról, mint a munka során elengedhetetlen képességről számolt be, mely nélkül a munkavállalók nem képesek arra, hogy a szakmai ismereteket, ötleteket és kutatási eredményeket érvényre juttassák. "Romániában kétszer annyian beszélnek nyelvet, mint hazánkban" - példálózott az igazgató, aki a vállalati nyelvi képzések mellett a társadalmi szerepvállalás jegyében felkarolt egyéb rétegeket említette meg.
A GE Foundation az úgynevezett Nyíló világ program keretein belül támogatta a hátrányos helyzetű térségek középiskolásait. Így Észak-, illetve Kelet-Magyarországon kifejezetten nyelvi programokat indított, első alkalommal Ózdon. Később csatlakozott Kisvárda, Hajdúböszörmény középiskoláinak bevonásával, a programban pedig összesen 366 diák és 59 nyelvtanár vett részt és nem csupán használható üzleti tudást, hanem ehhez kapcsolódó nyelvi ismereteket is átadtak, melynek értéke a 20 éves vállalat tapasztalatai szerint nagy mértékben felértékelődött az elmúlt években. "Ezt követően a megye vette át a program felügyeletét és finanszírozását, a továbbiakban pedig újabb 72 diák és 20 tanár vett részt a támogatási rendszerben." Az 1992-ben elindított program 2008-ban európai nyelvi díjat kapott, de a brüsszeli nyelvakadémia is a legjobb gyakorlatként ismerte el a vállalt kezdeményezését. "A 95 százalékos eredményesség azonban nem csak a tanulók számára jelentett új ismereteket, hiszen maguk a pedagógusok is felkészítő tanfolyamokon vettek részt" - mondta el Orosi Józsefné Enikő. Hozzátette: a program a jövő társadalmát szolgálja, mellyel a nyelvi kompetenciák fejlesztése mellett a kezdeményezőképességet is fejlesztik.
A szakképzési hozzájárulások, illetve ezen belül a nyelvi képzések rendeletek irányuló szabályozásban történt változásokról tartott előadást Lászlóné Szép Györgyi igazságügyi adó- és könyvszakértő. Az uniós előírások szerint kialakított magyar rend az egyén szempontjából közelíti meg a kérdést, így az általános és specifikus képzések megkülönböztetésére is a munkavállaló érdekeit tekinti alapként. Az adott személy jelenlegi munkahelyéhez köthető ismereteket átadó képzéseket hívja a szabályozás specifikusnak.
"Tíz évvel ezelőtt nem léteztek a mai minőségi garanciák, melyekkel rendelkezniük kell a jelenlegi akkreditált nyelviskoláknak" - mondta el a konferencián Rádai Péter, a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ szakértője. Hozzátette: a jelenlegi paradigmaváltás lehetővé teszik a kimeneteli követelmények, a nyelvtanulók és a nyelvi képzések egymásra hatását. "Ma már az egyes nyelvi vizsgáknak a Közös Európai Referenciakeretnek kell megfelelniük, de a számonkérés módja is képes fejlődni és lépést tartani a változásokkal" - emelte ki Rádai Péter. Egy 2008-as kormányrendelet szabályozta első alkalommal az mérés alapjául szóló kompetenciákat, melyek a következők: olvasott szöveg értése, írott szöveg létrehozása, hallott szöveg értése, beszédkészség. "Ezek a szegmensek teszik lehetővé, hogy egy nyelvvizsga letételével nem csupán a nyelvtudásról, hanem az egyes kompetenciákról is ismereteket szerezzen a munkáltató" - mondta el a szakértő.
(www.edupress.hu)