Az MTI birtokába került 54 oldalas koncepció szerint az új törvény a felsőfokú intézmények két típusát különbözteti meg: a főiskolákat, és a tudományegyetemeket. Rögzíti azt is, hogy a jelenlegi torzult intézményrendszer minőségelvű, a felesleges politikai konfliktusokat elkerülő átalakítása érdekében átmenetileg, néhány évre célszerű az intézmények három kategóriába sorolása: főiskola, egyetem, tudományegyetem. Az átmeneti időszak alatt, az "egyetem" besorolású intézmények minőségjavításuk vagy integrálódásuk révén bekerülhetnek a tudományegyetemek sorába, vagy főiskolává alakulnak, esetleg magánintézménnyé válnak vagy megszűnnek.

26 intézmény maradna
A dokumentum szerint így 26 állami felsőoktatási intézmény lenne 2012-től: tudományegyetem lenne a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem. Egyetem kategóriában szerepelne a Budapesti Corvinus Egyetem, a Kaposvári Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Miskolci Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pannon Egyetem, a Széchenyi István Egyetem (Győr), a Nyugat-magyarországi Egyetem (Sopron), a Szent István Egyetem (Károly Róbert Főiskola), a Liszt Ferenc Művészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és Színház és Filmművészeti Egyetem.
Állami főiskola lenne a Budapesti Gazdasági Főiskola, a Dunaújvárosi Főiskola, az Eötvös József Főiskola, az Eszterházy Károly Főiskola, a Kecskeméti Főiskola (részét képezi a Szolnoki Főiskola), a Nyíregyházi Főiskola és a Táncművészeti Főiskola.

Szélesebb befolyást kapna az állam a nagyobb részt államilag támogatott képzésben tanuló hallgatókkal bíró intézményekben
Az állam létrehozza a nemzeti felsőoktatási rendszert (nfr), és amennyiben a felsőoktatási intézmény fenntartója az állam, és a hallgatói létszám legalább 51 százaléka államilag finanszírozott képzésben vesz részt, úgy az a felsőoktatási intézmény (tudományegyetem, főiskola) az nfr részét képezi, rektorának kinevezésében egyetértési jogot gyakorol. Az állam a felsőoktatási intézmények fenntartójaként azok tudományos és oktatói tevékenységét a rektorokon és az akkreditációs folyamatokon keresztül, vagyoni, pénzügyi tevékenységét a gazdasági vezetőkön, kincstári felügyelőkön keresztül irányítja és ellenőrzi. Az állam döntene az állami felsőoktatási intézményrendszer méreteiről, kapacitásainak szakmai, földrajzi eloszlásáról, intézmények megszüntetéséről, összevonásáról, új intézmények alapításáról is.

Erősödne a magánegyetemek szerepe
Az államilag fenntartott, valamint az egyházi egyetemek és főiskolák mellett erősödne a magánintézmények szerepvállalása és működése, azzal a feltétellel, hogy az akkreditációs eljáráson meg kellene felelniük. Megszűnő állami intézmények helyett magánintézmények alakulhatnak, ugyanakkor a magánegyetemek és magánfőiskolák fenntartásához, illetve működéséhez az állam a finanszírozás oldaláról csak különleges, nemzetstratégiai szempontból indokolt, egyedileg elbírált esetekben, szerződés alapján járulna hozzá.
A túlméretezett kapacitások megszüntetése, a felsőoktatás képzési szerkezetének átláthatóvá tétele intézmények, karok, szakok átgondolt, megfelelően ütemezett összevonásával, az átmeneti időszakok feszültségeinek tervszerű csökkentésével hajtható végre - olvasható az anyagban, amely szerint az átalakulás a képzési szakok indokolatlan túlszaporodásának visszafordításával és az egyes szakok képzési helyeinek csökkentésével indulna meg 2012 szeptemberétől. Az erről szóló döntést 2011 október végéig nyilvánosságra kell hozni.

Az államilag támogatott képzésben tanulóknak tíz év alatt hetet itthon kellene dolgozniuk
Ahogy azt az MTI korábban megírta, az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgató a képzés megkezdése előtt szerződésben vállalná, hogy az állami támogatás fejében végzését követően meghatározott időtartamon belül, meghatározott ideig Magyarországon dolgozik. Példaként 10 éven belül 7 évet, 20 év alatt 15 év magyarországi munkavállalást említenek, s ennek nem teljesülése esetén a szerződés alapján az állami ösztöndíj formájában felvett, és a képzés ellenértékeként a felsőoktatási intézménynek a képzésért befizetett összeget visszatéríteni köteles a diák.

Elkülönülne az általános és középiskolai tanárképzés
A pedagógusképzés jelentősen változna, az óvodapedagógus és tanítóképzés változatlanul hagyása mellett a tanárképzés ismét kétfelé válik: az általános iskolák és a szakiskolák számára 4 + 1 éves, a középiskolák számára 5 + 1 éves tanárképzés indulhat 2012 szeptemberétől. Az államilag finanszírozott képzések esetén új elemként ismételten bevezetik a jelentkezők egy részének szóbeli meghallgatását, és a 2016. évi felvételi eljárásban a jelentkezőnek már minden alapképzési szakra és osztatlan képzésre rendelkeznie kell legalább egy "C" típusú középfokú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával.

A kormány meghatározza, mekkora számban oktathatnak önköltséges formában az intézmények
Mint az anyagban szerepel, 2020-ra a 30-34 éves magyar lakosság 30,3 százaléka lesz diplomás, amely arányszámot fokozatosan 40 százalékra kell emelnünk versenyképességünk érdekében. Ezért a következő három évben az érettségiző korosztályok 30 százalékát meghaladó mértékben kell meghatározni az állami ösztöndíjjal támogatott férőhelyek számát. A célul kitűzött diplomás arányszám eléréséhez szükséges többletet az önköltséges hallgatók biztosítják, lévén, hogy az intézmények a kormány által meghatározott létszámban és térítési díj ellenében önköltséges formában is oktatnak.

2014-re 30 ezer fős felvételi létszámmal számolnak
Az MTI birtokába került javaslat az elkövetkező évekre vonatkozóan a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) javaslatának megfelelően 2012-ben 40 ezer fő, 2013-ben 35 ezer fő, 2014-ben 30 ezer fő felvételi létszámmal számol. (Jelenleg az ötvenezret is meghaladja az a limit.) A finanszírozás szempontjából a várható létszámok és a képzési támogatás követné a képzési szinteket és a finanszírozási szakcsoportokat. Kitér arra is, hogy a jelenlegi 50 százalékos képzési támogatás, 25 százalékos tudományos és 25 százalékos fenntartói normatíva elosztást tartalmazó finanszírozási szerkezethez képest a 70 százalékos fenntartói, a 15 százalékos képzési és a 15 százalékos tudományos célú támogatás elosztást tartalmazó finanszírozási modell váltaná fel.

2012-től alakulna át a rendszer
A javasolt intézményrendszer átalakítás 2014-ig fokozatosan éreztetné finanszírozási hatását. A felsőoktatási intézmények költségvetési támogatása a jövő évben 189,3 milliárd lenne a jelenlegi források alapján, ugyanakkor feltüntet a javaslat egy csökkentett számot is, ami 177 milliárd lenne 2012-ben, míg 2013-ban 160 milliárd, 2014-ben 153 milliárddal gazdálkodhatnának a felsőoktatási intézmények. Azt is rögzíti ugyanakkor, hogy 2012. szeptember 1-jével megkezdi működését a felsőoktatás új rendszere, és az Új Széchenyi Terv 285 milliárd forintnyi forrást tartalmaz oktatással kapcsolatos beruházásokra, fejlesztésekre és felújításokra.

Ismét lenne szóbeli felvételi
Az államilag finanszírozott képzések esetén új elemként ismételten bevezetné a jelentkezők egy részének szóbeli meghallgatását, ami azonban nem az érettségi keretében már írásban és szóban bizonyított tárgyi tudást vizsgálná, hanem az alapműveltség, a motiváció, a pályakép, a választott szakterület iránti fogékonyságot és érdeklődést. A meghallgatás követelményeit, értékelési kritériumait és eljárási rendjét az azonos szakon képzést folytató felsőoktatási intézmények közösen határoznák meg és hoznák nyilvánosságra. A javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy a szóbeli felvételi vizsgát csak az adott intézménybe, szakra jelentkezők egy része számára szervezze az intézmény, így biztosítva a kiemelkedő ponteredményt elérő jelentkezők részére a meghallgatás alóli mentességet.
A meghallgatás megszervezése miatt módosításra szorul a felvételi jelentkezésekre vonatkozó hatályos szabályozás is, a jelenleg még korlátlan számú jelentkezés egy felvételi eljárásban legfeljebb három jelentkezésre módosul. Az új felvételi eljárás az érettségi vizsgaszabályzat módosulásával egy időben, legkorábban 2013-ban, reálisan 2014-ben kezdődhet.

Elindulhat a Diákhitel II.
A hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, vagy gyermekük gondozása miatt fizetés nélküli szabadságon lévők, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő jelentkezőknek külön keretszámot biztosítanának a jelenlegi többletpontok helyett. Képzési - állami ösztöndíjjal támogatott, vagy önköltséges - formától függetlenül el kell bocsátani azt a hallgatót is, aki tanulmányai végzéséhez a szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott képzési idő másfélszeresét már igénybe vette, és nem szerzett végbizonyítványt.
Anyagilag rászoruló, tehetséges hallgatók számára az önköltséges képzés költségeinek részben vagy egészben történő biztosítására közösségi, egyházi, alapítványi, a gazdasági és pénzügyi élet szereplői által alapított ösztöndíjak folyósíthatóak, illetve a Diákhitel II. program keretében kölcsön vehető fel.
Az állami szerződésben biztosított ösztöndíjak, illetve az önköltséges képzés keretében működő szakok listáját, illetve az azokra felvehető hallgatók létszámát a Felsőoktatási Tervezési Tanács véleményének mérlegelésével az oktatásért felelős miniszter állapítja meg.

Több külföldi hallgatóval számolnak
A magyar felsőoktatás nemzetközi hírnevének fenntartása, illetve erősítése, nemzetközi versenyképességünk javítása és a mobilitás biztosítása érdekében - ahol arra kereslet és megfelelő oktatógárda biztosított - fontos szerepet kap a külföldi hallgatók önköltséges képzésének bővítése. Az önköltség díjának bevételét az egyetem saját képzési, kutatási céljaira és a magyar hallgatók külföldi tanulmányainak támogatására fordíthatja.
A hallgatói mobilitás erősítése céljából a felsőoktatási rendszer támogatja a magyar hallgatók külföldi részidős tanulmányait: 2020-ra az államilag támogatott képzésben részt vevők legalább 20 százalékának biztosít legalább egy-három hónapos időtartamú ösztöndíjas részképzést.
A finanszírozás alapelveként rögzítik, hogy az állam a hallgatót illetőleg a támogatott szakképesítés megszerzését, és nem az intézményt támogatja. Egy "voucher" rendszer bevezetését nem látják megalapozottnak, sem indokoltnak, mivel ez a fővárosi egyetemeket erősítené, a vidékieket kiüresítené.

Csak az őket közvetlenül érintő ügyben kaphatnának egyetértési jogot a hallgatói képviselők
A hallgatóknak egyetértési jogokat biztosítanának a térítési és juttatási szabályzat elfogadásában, az oktatói munka hallgatói véleményezési rendjének kialakításában, az ifjúságpolitikai és hallgatói célokra biztosított pénzeszközök felhasználásában.

A nemzeti felsőoktatási törvényről szóló koncepció rögzíti, hogy az előterjesztés új közfeladatot nem eredményez, már meglévő közfeladat-ellátás megszüntetését sem eredményezi.
(Forrás: MTI)
(www.edupress.hu)